Napjainkban, amikor Európa sorsa, az Európai Unió sorsa forog kockán, elkerülhetetlen, hogy szó essen az európai értékekről. Sokan aggódnak ezekért az értékekért, sokan pedig igyekeznek megsemmisíteni ezeket. A belső ellentét minden közösségre jellemző, de ma sokan Európa önpusztítását is támogatják. Úgy támogatják, hogy egyre nyíltabban szolgálnak ki idegen érdekeket, korszerűtlenné vált ideológiákat. Mondhatjuk azt is, hogy törvények nélküli szabadságot hirdetnek, holott a törvények szerepe éppen a szabadság védelme, azé a szabadságé, ami nem létezik mindenki által elfogadott és betartott törvények nélkül. A törvényeknek a szabadságot, a rendet és a biztonságot kell védeniük. Érdemes elgondolkodni azon, hogy Európa mai egyénei és közösségei képesek-e arra, hogy megvédjék szabadságukat és értékeiket. A magyar szabadságharcok nagy vezéreit és egyszerű katonáit elég nehéz lenne összehasonlítani a jelenlegiekkel. Annyi közös, hogy a nagyhatalmak minden korban megpróbálták elnyomni a kis népeket. Ez történik ma is. De a kis népek sohasem nyugodtak bele az elnyomásba, hanem mindig arra törekedtek, hogy mindenki számára elfogadható és betartható törvények szülessenek, mert ez a feltétele a szabadság megőrzésének. Ez az üzenetük a nagy forradalmaknak, és ez az üzenetük mindazoknak a ma élő embereknek, akik meg akarják őrizni a szabadságukat. Bízunk abban, hogy olyan korban élünk, amikor nem fegyverekkel kell harcolni, hanem kiállással. A ma embere ne húzza be a nyakát, ne engedje, hogy legázolják a kultúráját, ne hagyja azt, hogy Európa elveszítse keresztény jellegét! Ennek feltétele az, hogy egyre több legyen a közösségért áldozatot vállalni kész ember, akik számára fontos kell hogy legyen az egyéni érdek, de fontos kell hogy legyen a csoportérdek is. A ma embere azonnali eredményt vár — arra hivatkozva, hogy egyszer él az ember —, az ember feladatai között viszont az is szerepel, hogy az általa elindított és részben felépített folyamatoknak pozitív hatásuk legyen a jövő generációk számára is. Ezekkel a gondolatokkal emlékezzünk az október 6-án kivégzett tábornokokra, és tanuljuk meg tőlük — akik közül többen nem magyarok voltak —, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, politikai színezete, társadalmi hovatartozása, a szabadságnak eszménye van, ami mindenek felett áll, éppen ezért közös.

Elek György