Ökumenikus vespera keretében emlékeztek vasárnap délután a nagykárolyi evangélikus templomban az 1956-os forradalom hőseire. A rendezvény keretében könyvbemutatóra is sor került.

„Nagy ajándék, hogy emlékezhetünk azokra a hősökre, akik tettek a kortársaik és a gyermekeik szabadságáért. Feladatunk, hogy az utánunk következő generáció tagjai olyan büszkék legyenek a mi tetteinkre, mint amennyire mi vagyunk eleinkre” — mondta Illyés Sándor nagykárolyi evangélikus lelkipásztor azon az alkalmon, amelyet az 1956-os forradalom áldozatai és hősei előtti tisztelgésképpen szerveztek.

A vasárnap délutáni rendezvényen körülbelül harmincan vettek részt. A forradalom hőseinek alakja előtti tisztelgésen kívül bemutatták vitéz Bikfalvi György Az életből kiszakítva című könyvét, valamint meglepetéssel is készültek: Sikolya Imrét köszöntötték kilencvenedik születésnapja alkalmából.

Az ünnepi alkalom első részében Kovács Jenő polgármester szólt az egybegyűltekhez. „Nagyszerű ez az alkalom, és külön öröm, hogy vannak, akik megszervezik az ilyen eseményeket. Nem feledhetjük, hogy egy olyan nemzet tagjai vagyunk, mely 1956-ban is tenni, lázadni mert a szabadságáért. Egy olyan nemzet tagjai, mely nem szereti, ha megmondják neki, mit tehet és mit nem” — mondta Kovács.

A liturgiát követően az ünnephez kapcsolódó gondolatait mondta el Ilyés Csaba római katolikus főesperes, valamint Erdős Csaba református lelkipásztor.

A rendezvény második részében Geréb Miklós irinyi református lelkipásztor olvasott fel részleteket két nagykárolyi kötődésű '56-os — Mózes Árpád evangélikus lelkész, püspök, valamint Bikfalvi György — kötetéből. „Forgassuk, olvassuk ezeket a visszaemlékezéseket, melyek első kézből származnak!” — biztatta a fiatal lelkész a jelenlévőket.

A szerző, Bikfalvi György is szólt a jelenlévőkhöz. Ő a nemzeti öntudatra nevelés fontosságáról beszélt, amelynek magjait nem lehet elég korán elültetni a fiatal nemzedék tagjaiba. „Emlékezzünk, mert az emlékezés és az emlékeztetés segít abban, hogy a történelem asztaláról piszkos kezek ne seperhessenek a politika piszkos szőnyege alá egy szégyenteljes korszakot!” — mondta Bikfalvi, aki egy Vörösmarty Mihály-idézettel zárta beszédét.

Az ünnepélyes megemlékezés záróakkordjaként, egyfajta meglepetésként a legidősebb nagykárolyi cserkészt, Sikolya Imrét köszöntötték a vitézi rend kitüntetésével és ünnepi oklevelével. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.

Tőtős Tímea