Közeledik a tél és egyben a disznóvágások időszaka. Magyarország egyik leghíresebb séfje, Kovács Lázár a CBA NORD VEST meghívására kulináris kirándulásra érkezett Szatmár megyébe.

A célpont egy tasnádcsányi gazdaság lett, ahol hagyományos disznóvágásnak indult minden, de a végkifejlet valami megismételhetetlen lett.

A kiváló hangulatú disznótoron Lázár chef exkluzív interjúban mesélt lapunknak a falusi élet egyik legnépszerűbb tradíciójáról, Szatmár megyei élményeiről és természetesen a főzésről.

— Milyen céllal érkeztél Tasnádra?

— Peréni Józsefnek, a Szatmárnémeti CBA NORD VEST társtulajdonosának a meghívására érkeztemTasnádra, mivel már nagyon régóta ismerjük egymást, és az ő ötlete volt az, hogy itt találkozzunk, és egy disznóvágás keretén belül csináljunk egy jó bulit. És ha már van ez a buli, akkor ezt örökítsük is meg, de ne csak fénykép formájában, hanem készítsünk belőle egy műsort a TV Paprikának, amely bemutatja és visszaadja ezt a jó hangulatot, hogy hány ember forog, és hány ember készülődik. A disznóvágás érdekessége a kolbász fűszerezése.Én arra gondoltam, hogy ez ne legyen mindennapi, ezért került bele gomba, petrezselyem, curry, chili, paprika, bors és fokhagyma, a fahéjon kívül, hogy mégis legyen egy olyan őrült dolog, ami első hallásra lehet, hogy sok, de aki meg fogja kóstolni, annak biztos fog ízleni.

— Az adást mikor fogják sugározni a televízióban?

— Van egy átfutási idő, de körülbelül az ünnepi időszakban, karácsony környékén fog műsorra kerülni a tasnádi esemény, amelyet az elkövetkező időszakban elég sokat fognak ismételni.

– Milyen hagyományok szerint zajlott a disznóvágás?

– A helyi hagyományok szerint vágtuk le a sertést, de szerettük volna úgy bemutatni ezt a disznóvágást, hogy azok a részek, amelyek egy kicsit bánatosak — merthogy én is nagyon összebarátkoztam Lujzával, mármint a disznóval —, legyenek mégis vidámabbak, ne csak arról szóljanak, hogyan szúrjuk le a disznót. Tehát inkább azokat a részeket mutattuk be, amelyek azért is hasznosak, mert azok, akik még nincsenek tisztában a disznóvágás rejtelmeivel, nem tudják azt, hogy a disznónak melyik része mire való, miből mit kell készíteni, tehát egy ilyen információt is szerettünk volna mindenkihez eljuttatni.

— A sütés-főzéssel mikor barátkoztál meg?

— Nagyon régen, még gyerekkoromban. Disznót 15 éves koromban vágtam először, ezt követően volt két év, amikor sokat jártam disznóvágásra segédkezni, majd önállóan is végeztem, ebből éltem. A főzés szeretetét, főképp a húslevesét, az egyéb fogások készítését még a nagyszüleimtől tanultam meg.

— Vannak olyan szatmári hagyományok, amelyekre felfigyeltél?

— Egy szatmári hagyomány van, amit nagyon tisztelek, és amit nagyon ápolok, szinte majdnem minden héten, ez a szatmári szilvapálinka. Peréni úr 1 évig eperfahordóban érlelt 8 éves tasnádi szilvapálinkája feltette az i-re a pontot. Bevallom őszintén, ilyen finomat már régen ittam, úgyhogy ha marad, akkor viszek is.

— Első alkalommal jársz Szatmár megyében?

— Nem igazán, már voltam átutazóban egy pár alkalommal, de most először sikerült több napra eljönni, a helyi hagyományokat megfigyelni és az itteni nagyszerű emberekkel megismerkedni.

— Van-e valamilyen különbség a szatmári és a magyarországi disznóvágási szokások között?

— Itt mégjobb a hangulat! A pálinka pedig a határ egyik vagy másik oldalán legyen szerves eleme a disznóvágásnak. Örvendek a kellemes időnek, és remélem, hogy még lesz alkalmam visszatérni hozzátok!

Deák Endre

Matusinka Beáta