A koronavírus-járvány első évében komoly problémává vált, hogy a lakosság nagy része halogatta az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét: sokan nem mentek el az esedékes konzultációkra, szűrésekre, mások komolyabbnak tűnő, de még elviselhető panaszaikkal sem keresték fel a szakembereket.

Általánossá vált az a szemlélet, hogy „inkább csak akkor fordulok orvoshoz, ha már tényleg nagy a baj, másképp elmúlik majd magától”, ezt pedig erősítette a pandémia ideje alatt a megfertőzédéstől való félelem, valamint az is, hogy voltak időszakok, amikor valóban nehezebben voltak elérhetők a különböző egészségügyi szolgáltatások. 

Az Ipsos felmérése szerint a családorvosi látogatást halogatták a legkevésbé a lakosok, akiknek az 50 százaléka ugyanolyan gyakorisággal fordult a szakemberekhez, mint a pandémia előtt, viszont 27 százalékuk bevallottan sokkal kevesebbszer kérte ki a véleményüket, ellenben 7 százalék többször megfordult a rendelőjükben. Laboratóriumi vizsgálatokon 23 százalékuk vett rész kevesebbszer, mint amennyire szüksége lett volna, szakorvoshoz 26 százalékkal fordultak kevesebbszer, szűréseken pedig a romániaiak negyede inkább nem vett részt. Még súlyosabb a helyzet, ha a krónikus betegeket vesszük szemügyre: a páciensek 57 százaléka egyáltalán nem vagy kevesebbszer vett részt kivizsgáláson, mint kellett volna, 50 százalékuk nem jutott el szakorvoshoz, 46 százalékuk nem végeztetett laboratóriumi vizsgálatokat, vagy kevesebbszer, mint indokolt lett volna, sőt, a krónikus betegek 43 százaléka még a háziorvost is elkerülte.

A távgyógyászat megoldást jelentett, de mérsékelt arányban, és inkább a fiatal betegek, a szülők és a bukaresti lakosok számára — közölte az Ipsos. A városon élő romániaiak kevesebb mint egyharmada (31 százaléka) vette igénybe a távgyógyászatot, az előnyben részesített csatornák a telefonos (20 százalék) vagy a WhatsAppon történő (12 százalék) konzultáció, ezektől sokkal kevesebben vették igénybe videokonzultációk és az internetes platformokon segítséget nyújtó klinikák (6 százalék) szolgáltatásait. Az Ipsos tanulmánya megerősítette, hogy a fiatalabbak, a legfeljebb 44 évesek részesítették előnyben a távorvoslást, míg az 55 év felettiek kevésbé használták ki ezt a lehetőséget, utóbbiak alig 20 százaléka vett részt távkonzultáción.

Bumbuluţ Krisztina