Belföld

A romániai polgármesterek 17 százaléka váltott pártot 2014 őszén

2015.01.14 - 18:26

Egy felmérés szerint a romániai polgármesterek 17 százaléka váltott pártot azt követően, hogy a kormány 2014 augusztusában 45 napra felfüggesztette a pártváltást ellehetetlenítő törvénycikk hatályát.

A közigazgatás és a közpolitikák kérdéseivel foglalkozó Expert Forum nevű bukaresti szakértői csoport felmérése szerint a 3180 romániai polgármester közül 540-en éltek a pártváltás lehetőségével, akik közül 404-en a kormányzó Szociáldemokrata Pártba (PSD) igazoltak át. A szakértői csoport honlapján közölt tájékoztatás szerint az átigazolások aránya a polgármesterek körében volt a legnagyobb. A megyei önkormányzati képviselők 12,8 százaléka, a helyi önkormányzati képviselők 10,9 százaléka váltott pártot. A területi statisztikából kiderül, hogy a pártváltás jelensége Kelet- és Dél-Romániában volt hangsúlyosabb, Erdélyben kevesebb esetben fordult elő. A Bukaresttől délre fekvő Giurgiu megyében a polgármesterek 73 százaléka, a moldvai Neamţ megyében az elöljárók 49 százaléka igazolt más pártba. A legnagyobb veszteségeket az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a vele azóta egyesült Demokrata Liberális Párt (PDL) könyvelhette el. Előbbitől 248, utóbbitól 195 polgármester távozott. A „politikai migráció” jelensége alig érintette a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét és a magyar pártokat. Romániában a kormányzati támogatások politikai preferenciák szerinti elosztása miatt jelenséggé vált a polgármesterek áramlása a kormánypártok felé. Ezt a jelenséget próbálták korábban annak a törvénybe iktatásával visszaszorítani, hogy elveszíti mandátumát az a polgármester vagy megyei tanácselnök, aki kilép abból a pártból, amelynek jelöltjeként megválasztották. A települési vagy megyei önkormányzati testületek tagjai akkor is elveszítik mandátumukat, ha nem önszántukból távoznak pártjukból, hanem kizárják őket. Laura Ştefan, az Expert Forum szakértője szerint a kormány azért fogadta el a politikai migrációt 45 napra lehetővé tevő rendeletet, hogy a novemberi elnökválasztás előtt ezzel fokozza a baloldali Victor Ponta miniszterelnök kampányának a települési szintű támogatottságát. A választást azonban Victor Ponta elvesztette Klaus Iohannissal, a jobboldal jelöltjével szemben. Az alkotmánybíróság december közepén alkotmányellenesnek nyilvánította az átigazolást lehetővé tevő rendeletet. Laura Stefan szerint megtörténhet, hogy a pártváltó elöljárók elvesztik a mandátumukat.