Városon nagyobb a nők aránya, mint vidéken: városon 5,474 millió nő él, ami a teljes városi népesség 52,4%-át jelenti. Vidéken a női népesség aránya 49,5%.
Az INS adatai szerint a női lakosság 'elöregedettebbek', mint a férfi: míg nőknél 43,9 év az átlagéletkor, a férfiaknál ez 40,6 év (az országos átlag 42,2 év).
2020. január 1-jén a 15 és 49 év közötti nők 4,260 millióan voltak, a potenciális anyák a teljes női populáció 43,2%-át tették ki. A legmagasabb termékenységi rátát Vaslui (3,1 ezrelék), Szilágy (2,4 ezrelék) és Suceava (2,3 ezrelék), a legalacsonyabbat pedig Ilfov (1,4 ezrelék) és Kolozs (1,3 ezrelék) megyében jegyezték.
2019-ben 199.720 gyerek született Romániában, ami 10,3 élveszülést jelent ezer lakosra vetítve. Románia ezzel az a szaporulattal a 9,5 ezrelékes európai átlag fölött van. Az újszülöttek között több volt a fiú, mint a lány, az arány 105 volt s 100-hoz.
A szülő nők átlagéletkora 28,8 év (27,2 vidéken és 30 városon) volt, az első gyereküknek életet adók átlagosan 27,6 évesek voltak.
A szülő nők több mint fele, 52,4%-a, foglalkoztatott, 30,4%-uk egyetemet végzett, mindkét szám magasabb, mint egy évvel korábban.
A nő születéskor várható élettartama átlagosan 79,54 év (80,34 városon, 78,51 év vidéken).
2019-ben összesen 128.610 házasságot kötöttek, ezer lakosra számolva 5,8-at (az EU-s átlag 4,4).
Két évvel ezelőtt a nők átlagosan 30,6 évesen (ugyanannyi, mint 2018-ban), a férfiak 33,7 évesen kötöttek házasságot (2018-ban 33,8).
Romániában viszonylag stabilnak számít a család, amennyiben 2019-ben 30.197 válást jegyeztek, azaz ezer lakosra vetítve 1,4-et, míg az EU-ban ez a szám 1,9. A nők átlagosan 39,5, a férfiak 43,2 évesen bontják fel a házasságot.
A munkaerőpiacon 8,555 millió nő van jelen, azaz az összmunkaerő 42,6%-a.
A foglalkozási csoportokba való besorolás szerint a nők 1,9%-a maga szintű törvényhozói, közigazgatási vagy más vezetői beosztásban dolgozott, 20,3%-a különféle tevékenységi területeken szakemberként állt alkalmazásban; 8,3%-a volt technikus vagy egyéb műszaki szakember; 6,3%-a közigazgatási tisztviselői státusszal rendelkezett; 23,8%-a a szolgáltatás területén dolgozott alkalmazottként; 18,4%-a szakmunkás volt a mezőgadaság, erdő- és halgazdálkodás területén; 7,1%-a egyéb szakképzett munkavállaló volt, 13,9%-ukat más foglalkozási kategóriákba sorolták.
A képzettség szintjét tekintve a foglalkoztatott nők teljes számából 25,9% volt felsőfokú végzettségű, 4,6%-a posztliceális vagy mesterképzésben részesült, 41,6%-a középiskolát végzett, 12,1%-a pedig inas- vagy szakiskolát járt.
2020-ban a 16 és 74 év közötti nők 90,5%-a használta az internetet, 83,9%-uk elsősorban arra, hogy a közösségi hálóra csatlakozzon, 72,4%-uk video- vagy hangösszeköttetés létesítésére, 58,6%-uk pedig arra, hogy részleteket tudjon meg különböző árukról vagy szolgáltatásokról. AGERPRES