„Az RMDSZ kulturális autonómiatervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. De bármilyen autonómiaformát a parlamenten keresztül kell elfogadtatni”.

Az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozat értelmében állítja össze az RMDSZ a székelyföldi autonómia törvénytervezetét, ennek megalkotása során a dél-tiroli autonómia-modellt veszik alapul — mondta el tegnap reggel Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

„A dél-tiroli autonómia a Székelyföld számára is működő, lehetséges modell. Ezen belül a magyarok mellett a románok, és más nemzetiségűek is megtalálják a saját jövőképükhöz szükséges intézményes és gazdasági feltételeket. A dél-tiroli hatóságoknak a római kormány számos kompetenciát átadott, így tulajdonképpen a közösség a saját sorsáról döntött, kialakította azokat a modelleket a közigazgatás minden szintjén, ahol az etnikai elvet, például a nyelvismeretet használják, többek között az alkalmazásokhoz. Ezek az intézkedések meggátolják az asszimilációt, az ott élő németajkú közösség számára egy olyan jövőképet vetítenek elő, amely a szülőföldön való megmaradásnak minden egyes feltételét az asszimiláció veszélye nélkül biztosítja” — ismertette.

Feladat

Hozzátette, mindenképpen a román többség meggyőzése az elsőrendű feladat. „Az RMDSZ kulturális autonómia tervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. De bármilyen autonómiaformát a román parlamenten keresztül kell elfogadtatni, és a román a társadalommal is. Minden egyes kezdeményezésünkkel azt a szándékot követjük, hogy legyen vita a társadalomban, hogy a román demokratákat győzzük meg, hogy amit mi kérünk, az nem Románia, a román társadalom ellen van. De azt is látni kell, hogy ez nem egyszerű feladat. Élnek még régi reflexek, élnek régi, ám alaptalan félelmek, és minden egyes esetben azzal kell megküzdenünk, hogy a mi parlamenti 6-7 százalékos jelenlétünkhöz hogyan tudunk hozzátenni 43-44 százalékot. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a Székelyföldön élő románok fele létezzen nyitás, és mi folyamatosan keressük a román partnereket. A munkát alig másfél hónapja kezdtük el, tehát az elején tartunk, és olyan román politikusokat, értelmiségieket keresünk Erdélyből, Romániából, akik hajlandóak a vita kezdeményezésében részt venni, és később a közvitában is partnereink lehetnek” — összegezte Kelemen Hunor.