A Román Csendőrség Napja április 3-a, ugyanis 166 évvel ezelőtt ezen a napon léptette életbe Grigore Alexandru Ghică moldvai uralkodó a csendőrség megalakításáról szóló törvényt.

A Román Fejedelemségek területén a csendőrség mint a modern hadsereg egyik alappillére jelent meg, Alexandru Ioan Cuza fejedelem rendelete alapján pedig az állandó hadsereg kötelékébe került. I. Károly király törvénykezése értelmében a csendőrség feladata a közbiztonság és a közrend megőrzése és fenntartása volt, főleg vidéken, ahol az akkori lakosság több mint 75%-a élt és dolgozott. Az elmúlt másfél évszázad során az intézmény legfőbb feladatköre nem változott, tevékenységük azonban fokozatosan bővült, napjainkban pedig már elengedhetetlen segítői a rendőrségnek.

Tegnap a Szatmár Megyei Csendőrség 1917-ben épített kaszárnyájának udvarán megtartott hivatalos ünnepségen elsőként Radu Bud kormánymegbízott köszöntötte az egybegyűlteket és olvasta fel Petre Tobă ünnepi gondolatait, majd Vasile Bocea szatmári csendőrparancsnok üdvözölte a jelenlévőket, külön megköszönve, hogy az állomány tagjai a kötelességet mindig és mindennél előbbre helyezik. A csendőrök kötelességtudatát, folyamatos készenlétüket és a közbiztonság fenntartásában játszott szerepüket hangsúlyozta a Bocea ezredes által felolvasott, ünnepi üzenetében Marin Andreiana országos csendőrparancsnok is, kiemelve azt is: fontos ugyan a múlt ismerete, de még fontosabb a jelen közbiztonsági és biztonsági problémáinak a megoldása.

A jókívánságok elhangzása után az előléptetések és a helyi alakulatok felvonulása zárta a hivatalos ünnepséget. Tevékenységük során elért eredményeikért, idő előtt alezredessé nevezték ki Farkas István János őrnagyot; őrnaggyá Benţe Diana és Lucuţ Camelia Mihaela kapitányt; főtörzsőrmesterré pedig Buc Sorin és Pop Ioan törzsőrmestert.

Bár vannak egyes európai országok (többek között Magyarország is), ahol a valamikor létezett csendőrség intézményét teljesen megszüntették, nagyon sok államban működik ma is (részben a hadsereghez tartozó, katonailag szervezett egységként, melynek elsődleges feladata a rendfenntartás és a közbiztonság védelme) Franciaországban a Gendarmerie Nationale, Olaszországban az Arma dei Carabinieri, röviden Carabinieri, Németországban a csendőrség típusú rendvédelmi szerv, a Szövetségi Rendőrség (Bundespolizei), melynek fő feladata a határok és repterek ellenőrzése, a szövetségi épületek őrzése. A Vatikánban a Corpo della Gendarmeria dello Stato della Citta del Vaticano, azaz a Vatikánvárosi Csendőrség 130 fős alakulata 19. századi eredetű, mely mai formáját a VI. Pál-féle reformot követően nyerte el, s míg a Svájci Gárda a pápa testőrségének számít, addig a csendőrség tulajdonképpen Vatikánváros rendőrsége. Svájcban viszont a csendőrségnek semmilyen szervezeti kapcsolata nincs a hadsereggel, ott a csendőrök köztisztviselők.

Szabó Kinga Mária