Szatmárnémeti

A rajzban önmagunkat fejezzük ki

2013.05.08 - 11:30

Nagy Barbara Ivett idén tavasszal a vizuális művészetek országos tantárgyversenyén — grafika szakon — első helyezést ért el, amellyel nemcsak a későbbi egyetemi felvételi alól mentesült, de hosszan tartó, kemény munkája is méltó eredményt hozott.

 

Vannak olyan diákok, akiknek az iskola nemcsak a kötelességük teljesítését jelenti, hanem szívvel-lélekkel végzik a dolgukat. Már fiatalkorukban tudják, mi érdekli őket, mivel szeretnének foglalkozni. Erre nem mint kötelező feladatra, hanem mint a hobbijukra tekintenek. Nagy Barbara Ivett, a szatmárnémeti Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum XI. B osztályos, grafika szakos dákja, aki első lett az április elején Craiován rendezett országos szaktantárgy-versenyen. Kilencedikes kora óta jár a művészeti líceumba, grafikát tanul, és később is ezzel szeretne foglalkozni.

Nem kevés munkát igényelt tanára, Király Gabriella és elsősorban Barbi részéről ez a kiváló eredmény, hetekig folyt a felkészülés. Király Gabriella festészet- és rajztanár három éve vezeti a grafika csoportot az iskolában, és már másodjára viszi el az ő diákja az első helyet. Tavaly a most XII. osztályos Leonte Gabriella a maximális 100 pontot érte el az országos szaktantárgy-versenyen. A vizuális művészetek idei országos tantárgyversenyén az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum 13 diákja vett részt Scripor Lola festészettanárnő kíséretében. Az országos szinten mintegy 400 résztvevő között Barbi 9,93 pontot ért el a versenyen. A megmérettetés egy kizáró jellegű rajzpróbával kezdődött, mely a tizenegyedik osztályosok esetében élő modell utáni portré megrajzolása volt, 6 óra alatt. A második fordulóba a legalább 7-es jegyet elérők jutottak tovább. (Barbi eredménye 9,80 volt.) Ezután jött a munka nagyobbik fele. A kísérőtanárok elvitték a diákokat dokumentálódni templomokba, múzeumokba és más épületekbe, hogy ott fotózzanak, majd ezek nyomán vázlatokat készítsenek. A második próbán ezeket felhasználva, emlékezet és kreativitás vegyítésével alkották meg rajzaikat, a kompozíciókat az „utazási napló” témájában — különböző épületrészletek felhasználásával. Barbi a rajzával első helyezést ért el.

Hétköznapok

Hogy mi is előz meg egy ilyen eredményt? Ahogy Barbi és a tanára mondják: sok-sok munka. Barbi és csoporttársai a szakórák mellett naponta 2 órát gyakorolnak az iskolában, melyet aztán újabb otthoni gyakorlás követ, sokszor hétvégén is. Barbi szerint ösztönzőleg hatnak rá a diáktársak, de a vezető tanár is ugyanilyen fontos, aki megköveteli, hogy önerőből dolgozzanak. Most heten vannak a grafika csoportban, élő modell után dolgoznak, akit maguk közül választanak. „Nem egy hálás dolog ám modellnek lenni, sokszor órákat kell egy helyben mozdulatlanul állni, így legtöbbször sorsot húzunk, ki legyen a soros modell” — jegyzi meg Barbi. A lecketervük eléggé rugalmas, igyekszik a csoport igényei után igazodni, de szem előtt kell tartani az általános követelményeket is, hiszen országos versenyeken és az egyetemi felvételiken csak így tudnak teljesíteni a diákok — számolt be a rajztanár. Rajzolnak portrét és emberi alakot, az anatómiára helyezve a hangsúlyt, emellett kompozíciókat, ahol inkább a saját fantázia kerül előtérbe. Változatos technikákat használnak: szénnel, színes ceruzával, vízfestékkel, tussal, pasztellkrétával egyaránt rajzolnak. Mindenki a saját ízlésének megfelelő technikát választja, mely rá jellemző, mellyel saját egyéniségét viheti be az alkotásokba. Barbi Kolozsváron szeretne tovább tanulni, ahová az országos szaktantárgy-versenyen elért eredménye miatt nem kell felvételiznie, „csupán” egy saját munkáiból összeállított mappát kell bemutatnia.