Romániában első ízben 1933 februárjában született polgári védelmi törvény, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét és azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől.

Több mint négyszáz lelkesen zsibongó kisgyermek vette birtokba a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség udvarát, járta körbe ámuldozva a tűzoltóautókat, nézegette és ismerkedett azok felszereléseivel, illetve a bevetési tűzoltóruha kellékeivel, s a mentéskor és különféle katasztrófahelyzetekben használatos felszerelésekkel is — ugyanúgy, mint a nagykárolyi és az avasfelsőfalui tűzoltóságon, valamint a tasnádi és a turci bevetési központban is. Történt mindez a polgári védelem napja alkalmából, melynek keretében tárt kapukkal várták az érdeklődőket, hiszen a a polgári védelem a katasztrófavédelem szerves része, amely a felkészülés és megelőzés mellett a lakosság felkészítésére fekteti a hangsúlyt.

A mai polgári védelmi szervezetek, a légvédelmi egységek Európa legtöbb országában, így Romániában is az első világháború után jöttek létre. Nálunk 1933-ban fogadták el a hatósági légvédelem kiépítésére vonatkozó jogszabályokat és II. Károly királyi rendeletével hozták létre a polgári védelmet azzal a céllal, hogy védelmet biztosítsanak a lakosságnak az esetleges háborús, de főként légi támadások esetén. 2004-ben létrehozták az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőséget, mely a Polgári Védelem Parancsnokságát és a Katonai Tűzoltóság Felügyelőségét egyesítette. Azóta az új felügyelőség koordinálja az összes vészhelyzeti akciót országos és megyei szinten, azaz: feltárja a vészhelyzeteket, tájékoztatja a lakosságot az esetleges veszélyek bekövetkeztéről, felkészíti őket a védekezés módjára, riasztja a lakosságot, készen áll a mentési bevetésre, segédkezik a katasztrófa utáni állapotok helyreállításában, és mentesíti a terepet a háborúból megmaradt lőszerektől és fegyverektől.

Bár az elmúlt évtizedek során a polgári védelmi szolgálatnak többször változott a neve, de a lényeg mindig ugyanaz volt: megszervezni a lakosság védelmét a természeti csapások, katasztrófák, robbanások, gázszivárgások, légi támadások alkalmával. A 84. évfordulóhoz ért intézmény arra törekszik, hogy óvja az emberi életet, az anyagi és környezeti javakat és tájékoztassa a lakosságot, hiszen a kellőképpen felkészült lakosságot nem érhetik váratlanul a kellemetlen események, megteszi a szükséges óvintézkedéseket.

Szabó Kinga Mária