„Az évet januárban azzal a hatalmas vándortáncházzal indítottuk, melyet a Röpike Néptánccsoport szervezett a Lépésházba, majd februárban mi szerveztünk egy farsangi mulatságot — aztán, mondjam így, elszakadt a film, kezdődtek a korlátozások, aminek következtében sajnos elmaradt egyesületünk talán legrégebbi rendezvénye, a májusfaállítás és bál az Ember Géza-kúria udvarán, mint ahogy a családi és kulturális nap is. Viszont júliusban néptánc- és citeratábort szerveztünk a mezőségi Székre — s ezúton is köszönjük a Csoóri Sándor Alapnak mind a néptánccsoportnak, mind a citeracsoportnak nyújtott támogatást, amelyeknek köszönhetően sikerült kültéri hangfalakat, citeraasztalokat és mezőségi viseleteket vásárolni, illetve a széki táborba eljutni, mint ahogy köszönjük a pusztadaróci polgármesteri hivatal egész évi támogatását, oktatóink munkáját és a szülők segítségét is.

Szeptemberben a szárazberki Bocskai Napon mozgattuk meg magunkat, októberben élő zenés, szekeres szüreti felvonulást tartottunk, majd azt követően élő zenés táncházat szerveztünk. És azzal zárultak is egyesületünk nagy, vagy ha jobban tetszik, látványos tevékenységei, hiszen az ismét szigorodó korlátozások miatt sem a szokásos őszi mulatságunkat, sem a katonabált nem tudtuk már megrendezni — utóbbit tavaly szerveztünk első alkalommal, és nagyon nagy sikerrel, hiszen a községben szerencsére sokan megvannak még abból az idősebb korosztályból, amelynek életében igen fontos mozzanat volt a katonának vagy bakának való besorozás, és átélték, emlékeznek az ehhez kötődő szokásokra. 
De a pohár tele részét nézzük, nem az üreset, tele vagyunk tervekkel, és reménnyel várjuk az új évet” — teszi hozzá mosolyogva.

Sz.K.M.