Elegáns huszárvágással úgy döntött a kormánykoalíció, hogy nem kormányrendeletekkel, hanem a parlamentbe benyújtandó jogszabályokkal kívánja rendezni a közalkalmazottak bérpótlékaival kapcsolatos „helyzetet” — ezzel pedig, talán nem a legelegánsabb megfogalmazásban, de átdobta azt a bizonyos macskát a parlament kertjébe. Persze a döntés indoklásában van ráció, hiszen attól tartanak (és valószínűleg jogosan is), hogy ha a kormány hozna erről döntést, akkor azt az ellenzék vagy épp maguk az érintettek megóvnák az alkotmánybíróságon, és nem biztos, hogy nem járnának sikerrel. Ám e racionális indoklás mellett/mögött azért meghúzódnak olyan ki nem mondott gondolatok is, hogy ebben az esetben nem a kormányt, hanem a parlamentet fogják szidni, a szakszervezetek nem a kormány ellen fognak tüntetni, s különben is: azért van a parlament, hogy döntéseket hozzon — az elmúlt (választás előtti) időszakban amúgy is folyamatosan azt lehetett hallani, mennyire nem egészséges a parlament bevonása nélkül, szinte kizárólag sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni az országot, anélkül, hogy egy-egy törvényt annak rendje s módja szerint megvitassanak, hát most tessék, itt a lehetőség, a komoly feladat. Mert a bértörvény nagyon az. Igaz, a végeredményben azért még nem lehet senki sem teljesen biztos.

Ami azonban biztos — legalábbis jelen pillanatban —, az az, hogy elkészült az a rendelettervezet, amely magában foglalja a kormánykoalíció korábban beharangozott kiadáslefaragásait, beleértve az egyetemisták ingyenes vonatozásának eltörlését, a közalkalmazottak idei üdülési jegyének felfüggesztését (csak ez egymagában 1,653 milliárd lejes kiadáscsökkentést jelent — de egy-két másik ágazatban még visszaüt) és a nyugdíjemelés elhalasztását, azaz 2021-ben a nyugdíjpont értéke a tavalyi emelés utáni szinten, 1442 lej marad, amivel 8,922 milliárd lejt takarítanak meg az államkasszának.

Majd' ötmillió nyugdíjas él havi 1500 lejből

S ha már nyugdíjasok és nyugdíjak: Raluca Turcan munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint jelenleg 9500 személy részesül Romániában különnyugdíjban, amelynek átlaga 9600 lej körül mozog — mindeközben az állami nyugdíjrendszer 4,9 millió nyugdíjasának átlagnyugdíja 1500 lej, 2,7 millió nyugdíjas pedig még ennyit sem kap kézhez. Turcan úgy vélekedett, hogy a nyugdíjak és jövedelmek méltányosan kell növekedjenek, és a nyugdíjak esetében a hozzájárulás mértékét kell szem előtt tartani: azonos munka, azonos képzettség, azonos munkakörülmények és azonos munkaidőre befizetett összeg után azonos szintű nyugdíj járjon! Ezzel szemben a jelenlegi nyugdíjtörvény nem méltányos, és a tárcavezető szerint teljesíthetetlen reményeket táplált az előző törvényhozás azzal, hogy „egy tollvonással” 40%-os nyugdíjemelést ígért. A jelenlegi helyzetben ez megvalósíthatatlan — vélte. „Mi arra keresünk megoldást, hogy a kisebb nyugdíjak növekedjenek hamarabb, és érjék utol azokat a nyugdíjakat, amelyek gyorsabban növekedtek, ugyanakkor vegyük észre a speciális nyugdíjakat is!” — mondta. Hozzátette azt is: viszonylag kevesen, körülbelül 9500-an kapnak különnyugdíjat, de ez így is hatalmas egyenlőtlenségeket eredményez a társadalomban. A következő másfél évben mintegy ötmillió nyugdíjazási iratcsomót terveznek bevezetni az elektronikus rendszerbe, majd utólag újraszámolják ezeket — ebből 250 000 nyugdíjazási iratcsomó mezőgazdasági dolgozóké, akik szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb összegű nyugdíjat kapják. 

Szabó Kinga Mária