Parlamenti nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a helyi politikai szembenállás okozta, néha nyomásgyakorlást sem mellőző botrányokra Mircea Govor képviselő. Meglátása szerint Szatmár megyében a feszültségek mesterséges felerősítése, a választási haszonszerzés szándéka, és építés helyett a közélet lezüllesztése dominál egyes nemzeti liberális politikusok részéről.

Mint kifejtette, a parlamenti munka világos intézményi keretek között zajlik, ahol törvényeket vitatnak meg, projekteket elemeznek, és országos szintű hatással bíró döntéseket hoznak, elfogadott szabályok és eljárások alapján. „Ez a Parlament alapvető szerepe, és ehhez a mércéhez kell igazodnunk.

A megyei szinten gyakorolt politikával szembeni különbség azonban egyértelmű. Helyi szinten a politikai szembenállás gyakran terméketlen küzdelemmé válik, amelyet botrányok, médiashow és a közösség számára kézzelfogható eredményeket nem hozó konfliktusok uralnak. Nem a megoldások kerülnek előtérbe, hanem a feszültségek mesterséges felerősítése és a választási haszonszerzés szándéka. Sajnos Szatmár megye erre releváns példa.

A megyei tanács és a városi tanács ülésein a komoly viták helyett gyakran botrányos, cirkuszi műsorba is beillő jeleneteknek vagyunk tanúi, amelyeket a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai generálnak – köztük olyanok is, akik politikai vándormadarak –, és akik a következetesség, valamint a közintézmények iránti tisztelet hiányáról tesznek tanúbizonyságot. Ez nem politika, hanem a közélet lezüllesztése. A konfliktusos hangnem eszkalálódása egyes esetekben túllépte a verbális szembenállás határát, súlyosan károsítva az intézményi légkört és a közbizalmat.
Egy súlyos eset, amelyről a sajtó a múlt héten részletesen beszámolt, világosan rávilágított erre a veszélyes elcsúszásra: egy közúti ellenőrzés során történt incidensre, amelyben a nyilvánosan megjelent információk szerint az ISCTR ellenőreit bántalmazták. A sajtóértesülések alapján az egyik érintett személy egy nemzeti liberális megyei tanácsos, aki kapcsolatban áll a párt Szatmár megyei vezetésével. Anélkül, hogy az eseményeket vagy a felelősséget minősíteném – ez kizárólag a nyomozó hatóságok feladata –, az eset jogos kérdéseket vet fel a nyomásgyakorlás és megfélemlítés légkörével kapcsolatban, amely akkor alakulhat ki, amikor az állam tekintélyét nem jogi úton, hanem erőszakkal kérdőjelezik meg.

Ugyanez a minta jelent meg az iskolahálózat szervezésével kapcsolatos vitában is. A közvéleményben keltett félelmek felerősítése után a tanügyminisztérium hivatalos álláspontja egyértelmű és megalapozott volt: az intézkedések nem az iskolák megszüntetésére vagy a diákok áthelyezésére irányulnak, hanem jogszerű, adminisztratív kiigazításokra, az előírt eljárások és engedélyek betartásával. Ez az a valóság, amelyet helyesen és felelősen kell kommunikálni. Nem születnek önkényes döntések, és a törvényben előírt közigazgatási eljárások nem alakíthatók a manipuláció, a köznyomás vagy a riogatás eszközévé.

Hová vezet ez a fajta helyi politizálás? Ez egy jogos kérdés, amelyen aNemzeti Liberális Párt politikai vezetésének – beleértve Ilie Bolojan miniszterelnököt is – el kellene gondolkodnia.

Ma a plénum figyelmébe ajánlok egy olyan helyzetet, amely komoly kérdéseket vet fel a képviselői mandátum gyakorlásának módjával kapcsolatban. Adrian Cozma nemzeti liberális képviselő által a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház vezetésével összefüggésben tett ismételt, nyilvános megszólalásokra és médiakonfliktusokra utalok.
Az illető képviselő május 13-án és 20-án két hivatalos interpellációt intézett az egészségügyi minisztériumhoz, részletes információkat kérve a szigorúan szabályozott orvosi területen betöltött vezetői tisztségek betöltésére vonatkozó versenyvizsga-eljárásokról és dokumentációról, konkrétan a Szatmár Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálat főorvosi tisztségéről. E lépések gyakorisága, részletessége és időzítése túlmutat a szokásos parlamenti érdeklődésen, és joggal vet fel kérdéseket e beavatkozások valódi célját illetően.

A parlamenti interpellációk és a nyilvánosságban gyakorolt médianyomás együttesen azt a látszatot keltik, hogy politikai befolyás nehezedik egy egészségügyi intézményre. A nyilvános térben egy további releváns elem is megjelent: 2025 augusztusában a képviselőhöz közel álló személy, dr. Adina Cozma jelezte szándékát, hogy pályázni kíván a Szatmár Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálat egyik vezetői tisztségére.

Egyértelműen hangsúlyozom, hogy nem kérdőjelezem meg egyetlen orvos jogát sem a pályázáshoz, és nem fogalmazok meg személyes értékítéletet. A jelen vita kizárólag a közéleti integritás elveiről szól, valamint arról, hogy nemcsak az összeférhetetlenséget, hanem annak látszatát is el kell kerülni.
Alapvető fontosságú, hogy bármely parlamenti tisztség gyakorlása – különösen egy magas rangúé – ne legyen úgy értelmezhető, mint befolyásgyakorlási eszköz olyan helyzetekben, amelyek személyes vagy családi érdekekkel hozhatók összefüggésbe.

Zárásként megerősítek egy alapelvet: a parlamenti mandátum a közérdek képviseletének eszköze, nem nyomásgyakorlási módszer és nem személyes előny. A közfunkciókat szakértelem, átláthatóság és a törvény tiszteletben tartása révén kell megszerezni és gyakorolni.
A román parlamentnek az intézményi felelősség terepének kell maradnia, nem pedig a helyi konfliktusokból importált feszültségek színterének.” – nyomatékosította a szociáldemokrata képviselő.

Hírszerkesztő