Pénteken éjfélkor kezdődött és november 30-án reggel 7 óráig tart a december elsejei parlamenti választások kampánya. 
A szenátori és képviselői tisztségekért versenybe szálló pártoknak, pártszövetségeknek és független jelölteknek 30 nap áll a rendelkezésükre, hogy plakátokkal, az online térben folytatott kampánnyal vagy személyes találkozások révén meggyőzzék a választópolgárokat, szavazzanak bizalmat nekik december 1-jén.

A szabályok szerint az erre kijelölt hirdetőtáblákon a választásokon részt vevő mindegyik párt, pártszövetség, nemzeti kisebbségi szervezet vagy független jelölt legtöbb két-két plakátot helyezhet el. Ugyanakkor a Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében tilos olyan plakátokat elhelyezni, amelyeken a Románia vagy valamely más ország nemzeti zászlajára emlékeztető színkombináció látható.
Akárcsak az államfőjelöltek esetében, tilos a kampányszlogenekkel feliratozott vagy a jelöltek arcképét ábrázoló járművekkel történő kampányolás, mint ahogyan a hangosbemondóval felszerelt autókkal való kampányolás is, illetve a választási kampányban tilos bármilyen juttatást vagy jutalmat adni vagy ígérni a választáson való részvételért cserében.

Majd' 8200 parlamenter-jelölt

A parlamenti választáson 31 párt és pártszövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szervezet jelöltjei indulnak, összesen 8170-en,, bő ezerrel többen, mint négy évvel ezelőtt.  
A legtöbb jelöltet a Szociáldemokrata Párt (639), az SOS Romania (636), a Nemzeti Liberális Párt (630), Románok Egyesüléséért Szövetség (621), a Jobboldal Ereje (619), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (596), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (589), a Független Szociáldemokrata Párt (477) és a Nemzeti Konzervatív Párt (435) állította — de vannak jelöltjei a Szocialista Románia Pártnak (nem is kevés, 333), a Fiatal Emberek Pártjának, a Republikánus Pártnak, és a Géta-Dák Pártnak is.

A parlamenter-jelöltek közel negyede nacionalista és extrém nacionalista alakulatokból érkezik — a Diana Iovanovici-Șoșoacă vezette SOS Romania alig három jelölttel marad el a szociáldemokraták mögött, a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig a negyedik a jelöltek számát tekintve, ugyanakkor számtalan kis (vagy ha jobban tetszik: no name) pártocska szintén a szélsőségesség táborát erősíti.

5%-os bejutási küszöb

Azok a nemzeti kisebbségi szervezetek, amelyek nem lépik át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, egy-egy jelöltjüket kedvezményes eljárással juttathatják be a képviselőházba, ha megszerzik a képviselői mandátumhoz szükséges átlagos szavazatszám legalább 5 százalékát. Az RMDSZ javaslatára a választási törvénybe egy alternatív küszöb is bekerült, amely a regionális pártoknak kedvez: azok az országos szinten öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe és részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.

Szabó Kinga Mária