Az európai parlamenti képviselők ma szavaznak arról, hogy a csapvíz milyen minőségi előírásoknak kell hogy megfeleljen.

Az új direktíva révén csökkentik a nehézfémek és baktériumok ivóvízben elfogadott határértékét azzal a céllal, hogy rávegyék a lakosságot, inkább csapvizet fogyasszon, mintsem palackozottat. A palackozott víz jelentős plusz kiadást jelent a háztartásoknak, és nem mellékesen a tetemes mennyiségű műanyag palack óriási mértékű környezetszennyezéshez vezet. Európai uniós viszonylatban Románia azon tagországok egyike, ahol a legkevesebb csapvizet fogyasztják a lakosok. Az új direktíva kötelezővé teszi a fogyasztók világos tájékoztatását a vízfogyasztásról, a víz árának szerkezetéről és literenkénti alakulásáról, ezzel lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítást is. A szabályozás csökkenteni fogja az energiafogyasztást és a szükségtelen vízpazarlást, a nagyobb átláthatóság pedig eszközt ad a fogyasztók kezébe ahhoz, hogy fenntarthatóbb opciókat válasszanak, például csapvizet igyanak.

Az EU adatai szerint a csapvíz a legtöbb tagországban fogyasztható. Amennyiben szélesebb körben növekedne a csapvíz minősége, 17 százalékkal lehetne csökkenteni a palackozott víz fogyasztását, vélik a szakemberek. A palackozott víz fogyasztásának csökkenése évente több mint 600 millió euró kiadást spórolna meg az európai háztartásoknak. Az EU adatai szerint egy romániai lakos átlagosan napi 74 liter csapvizet használ el a háztartásban, míg a legtöbbet Olaszországban, napi 243 litert. Az EU-s átlag napi 120 liter. Ami a palackozott víz fogyasztását illeti, hazánkban egy lakos évente 90,2 litert iszik meg, míg a legkevesebbet, 10 litert a Svédországban élők. A palackozott víz fogyasztása a jó minőségű csapvíz biztosításával arányosan csökken egy-egy ország területén.