Több egészségügyi, drogmegelőzési és vallási intézmény és szervezet, köztük a Román Tüdőgyógyász Társaság, a Családorvosok Országos Szövetsége és az Országos Drogellenes Ügynökség csatlakozott ahhoz a dohányzás elleni kampányhoz, amelynek keretében arra szeretnék buzdítani a lakosságot, hogy hagyjanak fel a füstölgéssel. A renuntisicastigi.ro oldalon május 31-ig regisztrálhatnak mindazok, akik eldöntötték, hogy leteszik a cigarettát, és bekapcsolódnak a kihívásba, ami június elsejétől július 12-ig tart. Ebben a kihívásban mindenki nyertes, hiszen elég csak arra gondolni, hogy a cigaretta letételének és a füstmentesség tartós fenntartásának megszámlálhatatlanul sok a kedvező hatása, viszont azok között, akik bekapcsolódnak, egy 1200 euró értékű nyaralást is kisorsolnak, valamint kisebb meglepetéseket.

A Román Tüdőgyógyász Társaság szerint a tüdőrákban szenvedő betegek megközelítőleg 85 százaléka dohányos, évente pedig 42 ezer elhalálozás köszönhető a dohányzásnak. A dohányzás több személyt öl meg, mint az alkohol, a közlekedési balesetek, a kábítószerek, az elhízás és az öngyilkossági kísérletek együttvéve.
Amikor rágyújtunk egy cigarettára, több mint harminc rákkeltő anyagot lélegzünk be, köztük nikotint és kátrányt, melyre a szervezet első reakciója az, hogy el kell távolítani az idegen anyagot a légcsőből köhögés által. Amikor a vegyi anyagok elérik a tüdőben lévő léghólyagocskákat, ezek megpróbálnak megbirkózni az oxigéncserével, sokszor a maximális kapacitásig tágulva, gyakran roncsolva ezeket, ami révén tüdőemfizéma (tüdőtágulat) nevű patológiás állapot jön létre, ami sajnos nem visszafordítható.

A dohányzás rövid távú károsító hatása, hogy szapora pulzust okoz, nő a vérnyomás, elszínezi a fogakat, irritálja a légcsövet, és köhögést okoz, továbbá csökkenti a légúti fertőzésekkel szembeni védekezőképességet, a száj- és orrnyálkahártya sérüléséhez vezet, módosítja az ízlelést, irritálja a szemet, és korai ráncosodáshoz vezet.

A hosszú távú cigarettázás miatt a szívet és ereket érintő betegségek kockázata drasztikusan megnövekszik, de a daganatos megbetegedéseké — tüdő, gége, szájüreg, ajak, húgyhólyag — szintén, tüdőbetegségekre (például tüdőtágulat) való fokozott hajlamot okoz, magzatkárosító hatása van a várandós nők esetében, de a fogamzóképesség zavarait is okozhatja — hímivarsejt- és petesejt-károsító hatás, vetélés, magzatkárosodás, nemzőképtelenség.

Mi történik, ha letesszük?

Annak, aki aktív dohányos, elképzelnie is nehéz lehet, mi történne azután, hogy elszívta élete utolsó szál cigarettáját. Sokan már a nikotinhiány első gondolatától is visszariadnának attól, hogy megpróbáljanak leszokni, de ezen felül is elképesztő változások mennek végbe a szervezetben, ha felhagyunk a füstölgéssel.
Az első 24 órában a testben található nikotin mennyisége jelentősen csökken, a szén-monoxid-szint pedig visszaesik normális mértékűre. Előbbi már okozhat gyakori, 5–10 percig tartó erős késztetést a dohányzásra, de ezt még viszonylag könnyű elűzni. Utóbbit pedig nagyon megköszöni a szervezet, leginkább a szív, mert könnyebben juttathatja el az oxigént a test egyes részeibe. Így egy nap alatt máris csökken a dohányzás okozta szívroham kockázata.
48 óra múlva az ízlelés és a szaglás sokkal élénkebb lesz, és a nikotin szinte teljesen eltűnik a szervezetből, ennek hatására az elvonási tünetek egyre erősebbek lesznek. Fejfájás, fáradtság, levertség léphet fel, közben viszont a test elkezdi regeneráló és tisztító folyamatait.

Három nap múlva a tüdő is megkezdi a regenerálódást, könnyebb lesz a légzés, és ettől az ember úgy érzi, sokkal több energiája van. Az elkövetkező hónapokban javul a vérkeringés, egyre többet bír a tüdő, így a szervezet is, három hónap elteltével pedig túl van az ember az elvonási szakasz legnehezebb időszakán is. Évekkel később pedig jelentősen csökken annak az esélye, hogy a dohányzás miatt szívrohamot kapjunk, öt év után pedig a tüdőrák kialakulásának esélye is a felére csökken.

Bumbuluţ Krisztina