Szatmárnémeti

A „nincs”-ek megyeszékhelye

2016.03.19 - 14:35

A fejlődés, a beruházások, az infrastruktúra, az összehangoltság és a szakképzés hiányára mutattak rá Szatmárnémetire és a megyére vonatkozóan a tegnapi társadalmi párbeszéd ülésen.

A szakszervezeteké volt a szó tegnap, a prefektúrán szervezett társadalmi párbeszéd bizottság ülésén. Hét szakszervezeti tömörülés vezetője is részt vett a megbeszélésen, az ellenzéki pártok mintájára ők is a víziók nélküli város- és megyevezetést kritizálták. Nem történnek új és nagy beruházások a megyeszékhelyen, nincs elég a megye más településein sem, hangzott el, a beruházók által elvárt infrastruktúra-hálózat pedig egyike a legrosszabbaknak az országban. Nem csak az aszfalt rossz minősége miatt nem lehet közlekedni a szatmári és a szatmárnémeti utakon („szitává van lőve az úttest” — fogalmazott Sorin Faur, az egyik szakszervezeti vezető), hanem azért sem, mert továbbra sincs összhang az aszfaltozást és a föld alatti vezetékfektetést és -cserét végző cégek között. Az Apaserv város a városban, az E.ON és az Electrica pedig ország az országban ebben a viszonylatban, semmire és senkire nincsenek tekintettel, azt és akkor csinálnak, bontanak és rontanak, amikor akarnak.

Nem érdeklődnek a társadalmi párbeszéd bizottság ülései iránt a nagy szatmári cégek vezetői, panaszolták a tegnapi megbeszélésen, miközben ezeknek a találkozóknak az a célja, hogy a prefektus irányítása alatt háromoldalú párbeszéd jöjjön létre a szakszervezetek, a munkaadók és a közszféra képviselői között. A szakszervezeti vezetők szerint hiba a szatmári munkaadók részéről, hogy elégedetten dőlnek hátra, ha 250 eurónyi fizetést adnak egy-egy alkalmazottjuknak, az érdekvédelmiek becslései szerint az ötszáz eurós fizetés sem számítana soknak a szatmári viszonyok között. A statisztikákban nem csak a feketemunka felszámolása terén elért eredményeit kellene ismertesse a munkaügy, mutattak rá, hanem az úgynevezett szürke szférában történő alkalmazásokra is figyelnie kellene, mivel ez utóbbi manapság sokkal elterjedtebb, mint a feketén való alkalmazás. Szürkén úgy szokás alkalmazni valakit, ismertették, hogy hivatalosan minimálbéren dolgoztatják az alkalmazottakat úgy, hogy közben zsebből egészítik ki a fizetését. Rámutattak arra is, hogy a beruházók Szatmárra csábításánál sokkal fontosabb a szakmunkásképzés, illetve a már képzettek helyben tartása, hiszen jellemző, hogy a jó szakmunkás külföldre megy dolgozni, mert jó minőségű munkájáért itthon kicsi fizetést kap. Érdekes, mutattak rá, hogy a munkaadók tudnak nagyobb fizetést adni a piaci átlagnál akkor, amikor állásból kell elszippantaniuk a képzett munkást, ám ezzel több rosszat tesznek, mint jót, elsősorban azért, mert a kisvállalkozásokat lehetetlenítik el.

 

Princz Csaba