A teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025 rendezvénysorozat egyik kiemelt helyszíne Szatmárnémeti — s szombat délelőtt végigpillantva a megye majd'minden szegletéből összesereglett, közel 200 néptáncoson, ezen nem is lehetett csodálkozni. 

A jelenlévőket elsőként a főszervező Röpike Néptánccsoportot vezető Kása Melinda üdvözölte, emlékeztetve: szeptember 20–a, a Sereglés napja Kárpát–medence szerte a népművészet ünnepe — azon néphagyományoké (legyen az tánc, zene, kézműves foglalkozás), amelyek a Csoóri Sándor Program támogatásával élnek, és egyre nagyobb számú közösséget szólítanak meg. 

Más – más megfogalmazásban ugyan, de az ökumenikus áldás során a különböző felekezetek lelkipásztorai és lelkészei ugyanazt a gondolatot hangsúlyozták: a hit, a lelki gyökerek megtartása és a hagyományok életben tartása a közösség azon pillérei, amelyek megtartják a mát, s amelyekre a jövőt kell építeni. 

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg  Kovács Attila István megyemenedzser, tolmácsolva Pataki Csaba megyei tanácselnök üzenetét is. Mint mondta: „ körbepillantva egy sokszínű közösséget látok: zenészeket, akik játékaikkal a múlt és a jelen között teremtenek hidat; táncosokat, akik mozdulataikkal újraélesztik a hagyomány lüktetését. És nem utolsó sorban lelkipásztorainkat, akik áldásukkal emlékeztetnek arra, hogy a hit és a kultúra mindig összetartozva erősítették meg közösségeinket. Ez a nap egyszerre szól a gyökereinkről és a jövőnkről.” — hangsúlyozta.

Az ünnepi gondolatokat a népzenészek – néptáncosok felvonulása követte — különösen szép látvány nyújtva a ragyogó napsütésben a még mindig harsányzöld parkot megkerülő színpompás kavalkád. 

Bogár Barbara Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít szavalata, a Borókás vonósok és a szamosdarai népdalok után pattogó verbunkkal és közösen járt, tüzes szatmári csárdással zárult a rendezvény első része.

A népművészet gyakorlása az együttlét öröme is

A folytatásnak már a Borókagyökér Egyesület székhelye, a Szejke–tanya és a Lépésház adott otthont, hiszen a Sereglés ünnep, ugyanakkor üzenet is: hagyományaink velünk maradnak, amíg mi sem hagyjuk el azokat.
Kora délutántól várta az érdeklődőket a népi játékudvar, a kézműveskedések tárháza és a legkülönfélébb népi mesterségek bemutatója: kosárfonás, gyöngyfűzés, növényi festés, mézeskalács díszítés, viseletkészítés, nemezkészítés, üvegfújás, bőrművesség, szövés, fafaragás, fazekasság, kovácsolás.

Több volt ez, mint játszás, nemezelésnek, agyagozásnak, kosárfonásnak kipróbálása — a közösen eltöltött idő, az együttlét öröme volt, akárcsak a gyermektáncház s az azt követő felnőtt táncház, az avasújvárosi Bokréta, az egri Csodaszarvas, a szamoskrassói Ifjú Galagonya, a szárazberki Lehajló Rozmaring, a dobrai Orgonác, a pusztadaróci Pünkösdi Rózsák, a kökényesdi Rozmaring, a Röpike (kis–, utánpótlás és felnőtt csoport), a Szatmár Megyei Szamoshát, a nagybányai Talpalat Néptánccsoport (egész napos) részvételével.

Szabó Kinga Mária