Egynapos munkalátogatásra érkezett Szatmárnémetibe a magyarországi  Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége, amely hétfőn Nagyváradon a partiumi, kedden pedig a határon túli Szatmár magyarságának helyzetével ismerkedett. 

Kora délelőtt a küldöttség — élén Pánczél Károly bizottsági elnökkel és Herczeg Tamás alelnökkel, valamint Grezsa Csaba kolozsvári főkonzullal és Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjével — Szatmár megye és Szatmárnémeti vezetőségével, parlamentereivel, és a helyi magyar média képviselőivel találkozott. 

Köszöntőjében Pataki Csaba megyei tanácselnök örömének adott hangot, hogy ennek a látogatásnak a révén Partium és Szatmár is megkapja azt a figyelmet, amelyben eddig főleg Székelyföld részesült. Beszámolt arról, hogy Magyarország kormányának hathatós segítségével nem csak a megyeközpont épített öröksége újult meg, de az egész megyében élő kapcsolat alakult ki Magyarországgal a határmenti pályázatok és közös projektek által. „Ezeknek köszönhetően élettel töltöttük meg az iskolákat, kulturális intézményeinket, közösségünk minden szegletét” — mondta. 

A legnagyobb érték a szatmári ember — hangsúlyozta Kereskényi Gábor polgármester, értékelve a magyar kormány támogatásával megvalósult fejlesztéseket, kiemelve a magyar nyelvű tanintézmények bővítését, a Pannónia Szálló zajló felújítását, a sportberuházásokat, de nem hallgatva el azt a munkát sem, amellyel az RMDSZ otthont teremt  a megyében és a megyeközpontban a magyar közösségeknek.

Pánczél Károly felidézte, hogy ez az országgyűlési bizottság még 2011-ben jön létre, a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád kezdeményezésére. Egy évvel azután, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt megszavazták Magyarországon, és új fejezetet nyitottak a nemzetpolitikában: elkezdődött a nemzetegyesítés, az intézmény- és a támogatásrendszer felépítése, a törvényi háttér megteremtése. Választási törvényt módosítottak, és az Alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Megszavazták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt is, amely szándékosan június 4-ére esik, „hogy a jogos gyász mellett nézzünk előre, és örüljünk annak, hogy nem csak hogy túléltük Trianont, de jó erőben is vagyunk itt, a Kárpát-medencében”. 

Mint részletezte, a nemzeti összetartozás bizottsága az egyetlen olyan szakpolitikai bizottság, amely nem csak a parlament épületében végzi törvényhozási munkáját, de tavasszal és ősszel utazik, kapcsolatokat teremt, a Kárpát-medence helyszínein érdeklődik a Budapesten elfogadott döntések eredményeiről és javaslatokat is gyűjt.

Grezsa Csaba főkonzul a magyar-román kapcsolatokban rejlő lehetőségekről beszélt — különösen Szatmár megyére vonatkoztatva —  a schengeni csatlakozás tükrében, majd a találkozót követően a küldöttség meglátogatott olyan beruházásokat, amely a magyar kormány támogatásával valósult meg (többek között a Hám János bölcsődét, a Református Gimnáziumot) és természetesen találkoztak Schönberger Jenő megyéspüspökkel is.