A romániai bíróságok hat előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek az Európai Unió Bírósága (EUB) elé olyan jogviták kapcsán, amelyekben egyrészt a bírák és ügyészek szakmai szervezetei vagy magánszemélyek, másrészt olyan állami hatóságok vagy szervek érintettek, mint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Igazságügyi Felügyelet vagy a főügyészség.

Az alapeljárások felperesei az igazságügyi törvények 2017 és 2019 közötti módosításait vitatják, többek között a SIIJ létrehozásáról szóló törvényt.

Az EUB keddi közleményében leszögezi, megvizsgálta, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal egy olyan nemzeti szabályozás, amely a bírák és az ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására kizárólagos hatáskörrel rendelkező ügyosztály létrehozását írja elő.

"Ahhoz, hogy egy ilyen szabályozás összeegyeztethető legyen az uniós joggal, azt egyrészről az igazságszolgáltatás megfelelő működésével kapcsolatos objektív és ellenőrizhető követelményeknek kell igazolniuk, másrészről pedig e szabályozásnak garantálnia kell, hogy ezt az ügyosztályt nem lehet a bírák és ügyészek tevékenységének politikai ellenőrzését szolgáló eszközként alkalmazni, és hogy az az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő követelmények tiszteletben tartásával gyakorolja hatáskörét. Amennyiben a szabályozás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, azt akként lehet felfogni, hogy célja a bírákra gyakorolt nyomást és megfélemlítésüket szolgáló eszköz létrehozása, ami sértené a jogalanyok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát" - fogalmaznak a közleményben.

Az EUB szerint a nemzeti bíróságok feladata megvizsgálni, hogy a bírákat és ügyészeket érintő nyomozások lefolytatásával megbízott ügyosztály létrehozását eredményező reform, valamint az ezen ügyosztályra beosztott ügyészek kinevezésével kapcsolatos szabályok nem teszik-e "kívülről befolyásolhatóvá" az ügyosztályt.

"A Chartát illetően a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia azt, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás ne képezze akadályát annak, hogy az érintett bírák és ügyészek ügyében észszerű határidőn belül tárgyalást lehessen tartani" - áll még az EUB közleményében.

Egy másik előzetes döntéshozatal iránti kérelem a romániai igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) joghatásaira, valamint az ennek keretében megfogalmazott jelentések hatályára vonatkozik. Ennek kapcsán az EUB megállapítja, hogy az MCV-ről szóló 2006/928-as határozat, valamint az e határozat alapján az Európai Bizottság (EB) által készített jelentések uniós intézmények által elfogadott okiratoknak minősülnek és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján képezhetik értelmezés tárgyát.

"A 2006/928-as határozat joghatásait illetően a Bíróság megállapítja, hogy az - Romániának az Unióhoz történő csatlakozása óta - minden elemében kötelező Romániára nézve, továbbá arra kötelezi Romániát, hogy teljesítse a határozat mellékletében szereplő, szintén kötelező erejű értékelési kritériumokat. Ezen - Romániának az Unióhoz való csatlakozását megelőzően a Bizottság által megállapított hiányosságok miatt elfogadott - kritériumok célja többek között annak biztosítása, hogy a tagállam tartsa tiszteletben a jogállamiságot. Románia ily módon köteles meghozni az említett kritériumok teljesítését célzó intézkedéseket, valamint tartózkodnia kell bármely olyan intézkedés végrehajtásától, amely veszélyeztetheti e kritériumok megvalósítását" - fogalmaznak a közleményben.

Az MCV keretében megfogalmazott jelentések joghatásait illetően megjegyzik, ezekben követelményeket szabnak meg Romániával szemben, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg a célkitűzések teljesítése céljából. "A lojális együttműködés elvének megfelelően Romániának figyelembe kell vennie ezeket a követelményeket és ajánlásokat, az értékelési kritériumok hatálya alá tartozó területeken pedig nem fogadhat el vagy tarthat fenn olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztethetik e követelmények és ajánlások eredményességét" - hangsúlyozzák.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU Bírósága elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja.

AGERPRES