A nagytarnai Természet és Szeretet Otthona fennállásának 10. évfordulója alkalmából az Élet Fája Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület, a Szamos Kulturális Egyesület és a Szamos Diákirodalmi Kör a Szatmári Református Egyházmegye támogatásával felavatta Az emlékezés sétányát, melyen emlékhelyet állított tizenöt Szatmár megyei író és költő (Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, Markovits Rodion, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Fényi István, Gellért Sándor, Gúzs Imre, Kovács András Ferenc, Simonfy József és Gál Éva Emese) emlékére.

A sétányon elhelyezett tizenöt könyvszekrénybe a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai – Pap Gergő, Csathó Dorottya, Király Noémi, Katócz Amanda, Tolvai Alexandro, Erdei Dávid, Dani Laura, Tamás Ákos, a Szatmárnémeti Református Gimnázium IX. A osztályos diákjai – Gál Gyöngyi és Higyed Gyöngyi tanárnők irányításával elhelyezték a szerzők könyveit, majd részleteket olvastak fel azok írásaiból.
Varga Tamás református lelkipásztor, a tábor vezetője azok közé tartozik, akik a létesítmény megnyitása után diákként az elsők között táborozott itt. De korábbi emlékei is vannak a táborról, részt vett azokon a programokon, amikor a pillepalackokat homokkal töltötték meg az adorjáni homokkitermelőnél. Ma már nehéz lenne megmondani, hogy hányan vettek részt az ökotábor elkészítésében, de az biztos, hogy a sok-sok ember odaadó munkája mellett nagy szükség volt Isten áldására is. Bárki érkezik a táborba, tudhatja, hogy jó helyen van. Nem csak azért, mert a templom felőli részben Isten igéjét hallgatják, hanem azért is, mert a tábor egész területén a természetet felfedezve megismerhetik Istent.

Csűry István püspök levelét Békéssy Erzsébet olvasta fel

„Kiáltsatok hangosan!

„Hallgasd csak! Őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az Úr a Sionra.” (És 52,8)
Tisztelt Békéssy Erzsébet elnök asszony! Köszönettel vettem át meghívóját, amely az Élet fája Környezetvédelmi Egyesület, a Szamos Kulturális Egyesület, a Szamos Diákirodalmi Kör és a Szatmári Református Egyházmegye nevében ünnepelni hív.

Hálás szívvel örültem a megszólításnak, hiszen a Természet és a Szeretet Otthona fennállásának 10. évfordulójára emlékezhetem magam is. Sajnálatomra nem lehetek jelen, ennek oka, hogy a Magyar Népfőiskolai Collegium elnökeként az egész Kárpát-medencét megszólító konferenciát tartjuk Balatonlellén. A fenti ige kapcsán engedje meg, hogy néhány rövid gondolatot megosszak az ott összesereglett ünneplőkhöz szólva.

Amikor Nagytarnán az ökotábort megálmodtuk, majd nem kicsi szorongások között felépítettük együtt, már akkor is „hallgattunk” az Úr szavára. Megmentettünk egy istentiszteleti helyet, gyülekezetet, és összefogtunk a természetvédelem jegyében. A teremtés csodájának megőrzése jelenti a Teremtő tiszteletét és a jövőnk iránti felelősséget. Az ökológia nem más, mint Isten háza és az Ő szava. (Oikosz és logosz)
Isten a háztartás lelke, nekünk ennek lelkületévé kell lennünk.

 Az ökotábor „őrhely”, ahol együtt vannak a feladatra kész ifjak és vezetőik. Ezen a helyen együtt kell dolgozni azon, hogy minél többen értsék a természeti ajándékok védelmének szükségességét, valamint a Teremtő alkotókhoz (azaz hozzánk) szóló, mindennap friss és megújító szavát. Olvasnunk kell Isten üzenetéből, amely érkezik a Bibliából, a természetből, a környezetünkből. Hangosak ezek az üzenetek: van, amikor felsírnak, máskor szelíden simogatnak.

Az ökotábor Isten letáborozásának is szimbóluma. Ujjongás kell legyen itt, a boldog ember vidámságának a hangja, mert közöttünk van Isten. (Immánuel) Visszatér a Sionra. Ha Urunk visszajövetelét felfedezzük a szolgáló egyházban, a reményteljes nemzetben, a rendezett társadalomban, már célközelben vagyunk. Ennek jeleként érzékelem az emlékezés sétányának nagyszerű ötletét és kivitelezését. Ujjongásunknak történelme van, Szatmár vidéke tele világhírű emberek születéshelyeivel. Nagyon sokat tettek azért, hogy alkotásaik nyomán szelídüljön ez a nehezen zabolázható makacs világ. Kívánom, hogy sok elkövetkező évtized legyen mindig őrállói kiáltás, bizonyságtevő kiállás minden igaz és szép mellett, hogy Isten háztartásában méltók legyünk és utódaink ugyanúgy.

Nagyvárad–Nagytarna, 2024. június 25.

A békesség kötelékében!

Csűry István”

Békéssy Erzsébet, a projekt megálmodója, a 10 éves Természet és Szeretet Otthona táborról beszélt

„Jó látni és tudni, hogy tíz évvel ezelőtt érdemes volt megálmodni a Természet és Szeretet Otthonának megvalósítását. Hogy az akkori összetartó csapat kemény és kitartó munkája meghozta gyümölcsét, amely évről évre sokasodik. Legalábbis ezt bizonyítja az egyre több fiatal által „belakott” létesítmény mindenkori és mindennapi látványa. Legyen az egyházi esemény, zöld hét vagy nyári tábor, azt tapasztaljuk, hogy egyre jobban vonzza a fiatalokat a Természet és Szeretet Otthonának varázsa, a testi és lelki feltöltődés öröme, amit nyújtanak az itt eltöltött percek, órák és napok. Ebben fontos szerepet vállaltak lelkipásztoraink és környezetvédelmi szakembereink, akik tudásukkal, szívvel és lélekkel munkálkodnak fiataljaink testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik kifejlesztése érdekében.” – fogalmazott.
Mint mondta, kötelesség és a szeretet Isten és a természet iránt az egyik alapelv, aminek égisze alatt történik a létesítményben a fiatalok oktatása, más szóval a valláshoz és az Isten által teremtett világhoz való hűség, valamint az ebből fakadó kötelességek elfogadása és gyakorlása.„ Arra gondoltunk, hogy a tíz éves évforduló méltó alkalom egy újabb álom megvalósítására, pontosabban arra, hogy új és hatékony elveken alapuló oktatási módszerek alkalmazásával, a kultúra, irodalom és költészet felé is tereljük a fiatalok érdeklődését. Ha már kint vagyunk a természetben, akkor törekedjünk arra, hogy olyan megfogható „eszközt”, mint például egy könyvet biztosítsunk fiataljaink számára, amit szívesen magukhoz vesznek és lapozgatva, kedvet kapnak ahhoz, hogy híres személyiségek munkáiból gyarapítsák tudásukat.

Így született az ötlet, hogy az Élet Fája Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület a Szamos Kulturális Egyesülettel és a Szamos Diákirodalmi Kör tagjaival karöltve, a Szatmári Református Egyházmegye támogatásával, e nemes esemény és a környezetvédelmi világnap alkalmából, a Természet és Szeretet Otthonát gazdagítsák tizenöt, Szatmár megyei kiváló személyiség műveivel, amelyeket tizenöt faházikóban helyeztek el, és adózva nagyjaink emlékének, egy-egy facsemetét is ültettek, kialakítva ezáltal egy sétányt, ami Az emlékezés sétánya néven lesz ismert. A következő személyiségek munkáit tartalmazó néhány könyv/verseskötet lesz megtalálható ezekben a könyves faházikókban: Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, Markovits Rodion, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Fényi István, Gellért Sándor, Gúzs Imre, Kovács András Ferenc és Simonfy József és Gál Éva Emese.
„Rendhagyó ünnepély a mai, olyan, amilyen megilleti úgy a létesítményt, és méltó a nagyjaink emlékéhez, akikre büszkék vagyunk, hiszen oly sokat köszönhetünk nekik úgy a vallás, kultúra, irodalom, történelem, mint a környezetvédelem terén. A mai ünnepély következő momentumában az emlékplakett leleplezésére invitálom önöket, ezt követően pedig kulturális programmal nyitja meg kapuját az emlékezés sétánya, amit Gál Gyöngyi, a LiterArt Magyartanárok Egyesület elnöke és Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője szervezésében és a Szamos Diákirodalmi Kör diákjai közreműködésével kísérhetünk figyelemmel. Köszönet érte!” – zárta gondolatait.

Csak az tud tanulni, aki nem rohan, hanem sétál

A meghívottak sorában Kovács Sándor református lelkipásztor, aki a tábor építésekor a Szatmári Református Egyházmegye esperese volt, arról beszélt, hogyan jelenik meg a Bibliában a környezet és a természetvédelem. Raj Tamás: Környezet- és természetvédelem a Bibliában című könyvét hozta példaként. A szerző szerint a Bibliából világosan kiderül, hogy az emberiség eddigi története nem más, mint küzdelem a fennmaradásért a természet erőivel, az éghajlati feltételekkel és a különféle élőlényekkel szemben. Most mintha minden megfordult volna. Az emberiség elkövetkező élete minden bizonnyal nem lesz más, mint küzdelem az élőlények fennmaradásáért. Ahhoz, hogy az ember erre a küzdelemre képes legyen, újfajta látás- és gondolkodásmódra van szüksége. Az új szemléletre és hozzáállásra próbálja felkészíteni az ideérkező fiatalokat és felnőtteket a Természet és Szeretet Otthona, fogalmazott Kovács Sándor, rámutatva arra, hogy az ökotábor létrehozásával megmentettek egy kis református gyülekezetet, a település templomát, az emlékezés sétánya pedig hozzájárul ahhoz, hogy megmentsük a feledéstől nagy író és költő elődeinket.

Dr. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye jelenlegi esperese elmondta, nagyon találónak tartja Az emlékezés sétánya elnevezést. A séta szó utal arra, hogy csak az tud tanulni, aki nem rohan, sétál. Nagy jelentősége van ennek a sétánynak, hiszen az irodalomból többet lehet tanulni mint a szaktudományokból.

Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője arról beszélt, hogy az iskolákban egyre kevesebb lehetőség nyílik az irodalom – főként a modern irodalom – megismertetésére. Mivel a nagytarnai táborba nagyon sok fiatal érkezik, ezentúl lehetőségük lesz kézbe venni a szatmári szerzők könyveit, hogy azokat megízlelgetve kedvet kapjanak a szerzők más köteteihez is. Most tizenöt szerző könyveihez lehet hozzájutni, de a sétány bővülni fog, és más szerzők is elérhetőkké válnak.

Gál Gyöngyi magyartanár, a LiterArt Magyartanárok Egyesület elnöke elmondta, jó kezdeményezésnek tartja a tábor létrehozását, a színvonalas körülmények megteremtését, most pedig örömmel vesz részt azon az eseményen, melyen az irodalom is helyet kap a tábor életében. Megtisztelve érzi magát, hogy Higyed Gyöngyi kolléganőjével és tanítványaikkal részt vehetnek Az emlékezés sétánya avatóünnepségén.

Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel zárult.

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!