Az érettségi eredmények alapján a szatmárnémeti Mihai Eminescu Főgimnáziumot a Nagykárolyi Elméleti Líceum követi a képzeletbeli dobogó második helyén, míg a Kölcsey Ferenc Főgimnázium lecsúszott a harmadik helyre. A sikerhez vezető útról kérdeztük Zsidó Sándor igazgatót.

Elméletis diáknak lenni kiváltságos és megtisztelő állapot. Így volt ez régebben is, és az elmúlt időszak eredményei még inkább büszkeségre adnak okot mindazoknak, akik valamilyen szállal kötődnek ehhez a nagykárolyi tanintézményhez.

A diákok tantárgyversenyeken, egyéb megmérettetéseken, érettségin, felvételiken elért eredményei nem csak a hozzátartozókat, hanem az iskola tanári karát és vezetőjét is elégedettséggel töltik el. Büszke diákjaira és iskolájára a nagykárolyi tanintézmény igazgatója, Zsidó Sándor, akinek irányítása alatt olyan színvonalat ért el a líceum, amilyenre korábban nem volt példa.

„A mostani érettségin elért eredmények híven tükrözik a tanárok és a diákok négyéves munkáját. Az iskolánkban most végzett diákok 94,6 százaléka sikerrel vette az érettségi vizsgát. Azt is meg kell mondanom, hogy a tételek nem voltak annyira nehezek, mint a korábbi években, ezért is sikeredtek jobbra az eredmények. Számos tízes volt matematikából, informatikából, de a többi tárgyból is jól szerepeltek diákjaink, s ennek tulajdonítom ezt a remek arányt. Ellenben ez semmit sem von le a négy év alatt befektetett munka értékéből. Kemény munka zajlik itt nálunk, és teljes szívemből örvendek annak, hogy az iskolánk ilyen jól teljesített. Bízom benne, hogy jövőre is sikerül hoznunk ezt az eredményt” — fejtette ki Zsidó.

Fegyelmezettség, rendszeretet és igazságosság — ez jellemzi a nagykárolyi iskola igazgatóját, aki ezt a három dolgot kollégáitól is megköveteli. Realista ember, a tetteket részesíti előnyben a filozofálgatás helyett, úgy gondolja, igazgatóként az eredmények felmutatása, a rá bízott „hajó” megfelelő irányítása a feladata az ábrándozás helyett.

„Egy iskolában csend, rend, fegyelem kell legyen ahhoz, hogy tudjunk tanítani. Elengedhetetlen a jó tanári gárda, ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy kikkel, milyen gyermekekkel dolgozunk. Meg kell mondanunk azt is, hogy az elméleti líceumban a legjobb képességű gyermekek tanulnak, különösen mióta megszűnt Tasnádon a magyar tagozat az ottani középiskolában, és azok a gyermekek is a mi iskolánkat választják. Mintegy 30–35 tasnádi diák tanul nálunk, nem csak magyar, hanem román tagozaton is. Úgy gondolom, ez bizonyíték arra, hogy a tasnádiak is látják, hogy ez egy komoly iskola, a szülők ezért küldik hozzánk a gyermekeket” — nyilatkozta az igazgató.

Nagy a verseny a jó képességű diákokért, egyre nagyobb a konkurencia Nagykárolyban is, az elméleti líceum mégis kivételezett helyzetben van, hála az eredményeknek.

„Valóban nagy a verseny a diákokért, azonban tapasztalataim szerint egy szülő, főleg egy kisvárosban élő, az alapján dönti el, hova íratja a gyermekét, hogy megnézi: az adott iskola hogy teljesít, a diákok milyen arányban sikeresek az érettségin, majd milyen egyetemeken tanulnak tovább. Komoly egyetemekre gondolok itt, nem kisebb egyetemeket értek ez alatt. Az is fontos, hogy ezeken az egyetemeken a diákjaink megállják a helyüket, mert nagyon sok helyre be lehet ugyan jutni, de onnan gyorsan ki is lehet kerülni. Ez a mi diákjainkra nem jellemző. Ők bejutnak a komoly egyetemekre, és el is végzik azokat, ami azt jelenti, hogy a nálunk töltött négy év alatt jó munkát végzünk, s a diák tőlünk egy olyan tudás-alappal távoznak, amire építeni tudnak a továbbiakban” — mondta Zsidó.

Bár nagyon sok orvos, vegyész, mérnök kerül ki az Nagykárolyi Elméleti Líceum padjaiból, mégsem lehet azt mondani, hogy csak „kockafejűeket” nevelnek ki a tanintézményben. Lehetőség van az önkifejezésre, és teret adnak a művészeteknek is, illetve a művészi ambíciókkal rendelkező diákoknak. Színjátszanak, verselnek, fotóznak az elméletisek, de helytállnak akkor is, ha például környezetvédelemről van szó.

„Nagyon fontos, hogy a diákjaink kipróbálják magukat több területen is, hiszen nem lehet mindenkiből fizikust, kémikust nevelni. Minden területen ott kell lennünk, legyen szó akár sportról, akár művészetekről” — nyilatkozta az igazgató.

Az elméleti líceumban beteltek a kilencedik osztályos helyek. Nagyon érdekes helyzet állt elő, mondta Zsidó, hiszen a meghirdetett 28 helyre 35-en jelentkeztek. „Minden helyünk elkelt, rengetegen akarnak nálunk tanulni, ennek nagyon örülünk. Indítjuk ismét az ötödik osztályokat — román és magyar tannyelvűt egyaránt. Itt nem az a célunk, hogy létszámcsúcsot döntsünk, nekünk az is elég, ha a legjobb diákokat innen kezdjük el kinevelni. Olyan gyerekek jöjjenek ide, akik tanulni akarnak. Terveink között szerepel, hogy első osztályt is indítsunk, az alapoktól kiépítve az oktatási szisztémát: a kezdetektől egészen az érettségiig, ez a cél, s bízom benne, hogy sikerül is elérnünk ezt. Beíratja az ember a gyermekét elsőtől az elméletibe, aki nálunk tanulhat érettségiig. Remélem ez egy-két éven belül megvalósul” — vázolta elképzeléseit Zsidó Sándor.

Tőtős Tímea