Szatmár megye

A munkahelyi zaklatás nem magánügy – a munkáltatóknak is kötelességük fellépni ellene

2026.11.18 - 11:33
A munkahelyi zaklatás felismerésére és megelőzésére hívja fel a figyelmet a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség. A visszaélések elleni fellépés a munkáltatók törvényi kötelessége is.

A munkahelyi zaklatás sokszor ártalmatlannak tűnő megjegyzésekkel, visszatérő konfliktusokkal vagy kellemetlen helyzetekkel kezdődik, amelyek idővel súlyos lelki terhet jelenthetnek az érintettek számára. A Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség országos tájékoztató kampány keretében hívja fel a munkavállalók és a munkáltatók figyelmét a zaklatás felismerésére, megelőzésére és a rendelkezésre álló jogi védelemre.

Az év végéig zajló kampány a köz- és a magánszféra munkáltatóit egyaránt megszólítja. Célja, hogy minél többen felismerjék a nemi alapú és az erkölcsi, illetve pszichológiai zaklatás különböző formáit, és tisztában legyenek azzal, milyen lehetőségeik vannak a visszaélések megakadályozására.

Nem minden zaklatás kezdődik fenyegetéssel

A munkaügyi felügyelőség tájékoztatása szerint a zaklatás nem feltétlenül nyílt fenyegetés vagy agresszió formájában jelentkezik. Ide tartozhatnak a rendszeresen ismétlődő megalázó megjegyzések, a megfélemlítés, a folyamatos pszichológiai nyomásgyakorlás, valamint egy munkavállaló szándékos elszigetelése vagy kiközösítése. Zaklatásnak minősülhet az is, ha valakit olyan helyzetbe hoznak, hogy végül kénytelennek érzi magát felmondani.

A visszaélések fizikai, verbális, nonverbális vagy pszichológiai formában is megnyilvánulhatnak. Gyakori példák a külső megjelenésre vagy a magánéletre tett sértő megjegyzések, a szexuális célzásokat tartalmazó viccek, a kéretlen üzenetek és közeledések, illetve a szakmai előmenetelhez kapcsolódó fenyegetések. Különösen súlyos eset, amikor valakinek azt sugallják, hogy az előléptetése személyes vagy szexuális szívességektől függ.

Hol húzódik a határ a vezetői elvárások és a zaklatás között?

A hatóság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem minden munkahelyi konfliktus vagy vezetői döntés jelent zaklatást. A munkaköri feladatok meghatározása, a teljesítmény értékelése, a beszámolók kérése vagy a jogszerű fegyelmi intézkedések a munkáltató törvényes hatáskörébe tartoznak. A különbséget elsősorban az intézkedések célja, módja és esetleges visszaélésszerű jellege határozza meg.

A zaklatást elszenvedő munkavállalók jelezhetik a kifogásolt magatartást, tájékoztathatják felettesüket, írásban vagy szóban belső panaszt tehetnek, illetve az illetékes hatóságokhoz fordulhatnak.

Mit tehet az, akit zaklatnak?

A 970/2023-as kormányhatározat alapján a munkáltatóknak aktívan részt kell venniük a zaklatás megelőzésében. Ennek érdekében belső szabályzatokat és panaszkezelési eljárásokat kell kidolgozniuk, rendszeres tájékoztatást és képzést kell biztosítaniuk alkalmazottaik számára, valamint gondoskodniuk kell a panasztevők védelméről és az ügyek bizalmas kezeléséről.

A tájékoztató kitér arra is, hogy a zaklatás megelőzésére vonatkozó előírások az oktatási intézményekre, köztük az egyetemekre és az iskolákra is kiterjednek. A jogszabályok betartását a munkaügyi felügyelőség ellenőrzi, és szükség esetén szankciókat alkalmazhat.

A Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség arra figyelmeztet, hogy a biztonságos és méltányos munkahelyi környezet megteremtése nem csupán erkölcsi elvárás, hanem törvényi kötelezettség is. A zaklatás felismerése és a megfelelő fellépés egyaránt fontos ahhoz, hogy a munkavállalók méltóságát és jogait tiszteletben tartsák.

A kampánnyal kapcsolatos további információk a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség honlapján érhetők el.

Hírszerkesztő

(Fotó: Illusztráció)

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

Felfüggesztett munkaszerződések

Tíz és fél ezernél tart a felfüggesztett munkaszerződések számolásában a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM); május 14-i adatokat közölt egy tegnap kiadott tájékoztatójában a hivatal.