A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig —  kedd este a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye és a Szatmárnémeti Szent István Kör közös szervezésében mutatták be a nagy érdeklődésre számot tartó tanulmánykötetet, amely a szatmári sváb közösség több mint 300 éves történetét tárja az olvasók elé.

A könyvbemutató kezdetén Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Szőcs Péter Levente régész-történész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, a Szatmárnémeti Szent István Kör elnöke ismertette a kötet létrejöttét és felépítését, ezt követően pedig a jelen lévő szerzők sorra bemutatták saját tanulmányaikat.
Schönberger Jenő megnyitó szavaiban a sváb identitás és a katolikus hit szoros összefonódásáról szólt, felidézve Boldog Scheffler János püspök gondolatát, amely szerint a sváb identitás és a katolikus hit nem egymás mellett létező, hanem egymással szorosan összeforrott valóság.
A püspök hangsúlyozta: bár a külső jegyek – népviselet, nyelv – idővel megkophatnak, a hitnek meg kell maradniat. Kifejezte reményét, hogy a sváb ősök mai leszármazottai – akik közül sokan már elhagyták a három évszázada otthonukká vált földet – szintén megőrzik hitüket, bármerre is vezessen útjuk. Köszönetet mondott a szerzőknek azért a történelmi ébresztésért, amelyet munkájukkal a közösségnek adtak, hiszen – mint fogalmazott – a múlt a jelent tanítja.

Mint azt dr. Szőcs Péter Levente részletezte, a kötet gerincét jórészt annak a tudományos konferenciának az előadásai adják, amelyet alig egy évvel korábban, 2025. augusztus 7–8-án rendeztek ugyanitt Sathmarland, du meine Heimat – A szatmári svábok a betelepítéstől napjainkig címmel, s amely a szakma elismerését is kivívta; folytatásaként Nagykárolyban is sor került egy hasonló konferenciára idén februárban.
Dr. Szőcs arra is kitért, milyen nehéz ma pontosan meghatározni, ki tekinthető szatmári svábnak, hiszen a bő 300 éve, az 1710-es évek elejétől a mintegy 30 településen letelepedett közösség tagjai igen eltérő hagyományokat hoztak magukkal és alakítottak ki térségünkben. Sorsuk pedig a történelem viharaiban – a két világháború, a deportálás, a kollektivizálás, a kitelepülések idején – is sokféle módon alakult. A kötetet és az azt megelőző konferenciát a honismereti kutatás hagyományába illesztette, olyan előzményekre utalva, mint Vonház István 1931-es monográfiája, valamint a tübingeni, budapesti és kolozsvári kisebbségkutató műhelyek újabb eredményei. Emlékeztetett arra is amit Schönberger Jenő püspök már a kötet előszavában is megfogalmazott: az egyház lelkipásztori küldetése mellett kulturális és történeti felelősséget is visel, s a konferencia és a kötet ennek a küldetéstudatnak a része.

Dr.Szőcs Péter Levente ezután bemutatta magát a kiadványt: a 430 oldalas, öt tematikus egységbe rendezett kötet tizenöt szerző tollából tizenhat tanulmányt tartalmaz, kiegészítve névmutatóval, helységnévmutatóval és a szerzők rövid életrajzával. A kötetet Baumgartner Bernadette, Marchut Réka és Tempfli Imre szerkesztette, szakmai lektora Nagy Mihály Zoltán, egyházmegyei lektorai Ilyés Csaba és Melega Péter voltak, kiadását a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tette lehetővé.
Mint elhangzott, a szerzők nem előre kijelölt témában, hanem saját szakterületükön írtak, ezért olvashatók egymás mellett hagyományos történeti tanulmányok, valamint néprajzi és szociológiai megközelítések is.

A bemutató további részében a jelen lévő szerzők a tartalomjegyzék sorrendjében ismertették tanulmányaikat. Tempfli Imre egyháztörténész a kötet nyitó- és záró tanulmányát mutatta be: Az Óhazából újhazába. A szatmári svábok megtelepedésének okai és körülményei a legújabb kutatások tükrében című írásban a betelepedés hátterét, a Szülőföldet az óhazára cserélve. A szatmári svábok Németországba való kitelepedése címűben pedig a XX. századi kivándorlás történetét dolgozta fel. Bárány Zsófia A szatmári németek és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megalakulása című tanulmányát ismertette. Kinczel István szatmárnémeti plébános A szatmári svábok Amerikába való kivándorlása a XIX. század végén és a XX. század elején. A kivándorlás okai és következményei címmel írt dolgozatáról szólt. Baumgartner Bernadette A katolikus egyház és a szatmári német mozgalom 1920–1940 között, Marchut Réka pedig A szatmári svábok és a katolikus egyház viszonya a második világháború éveiben (1940–1944) című tanulmányát mutatta be. Ilyés Csaba A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye lelkipásztori és diplomáciai fellépése a sváb deportálások idején című írását ismertette, Csirák Csaba színháztörténész pedig a Szatmári svábok a hivatásos magyar színjátszásért címűt.
Az eseményen jelen nem lévő szerzők tanulmányait dr. Szőcs Péter Levente mutatta be. Sárándi Tamás A szatmári svábok dualizmus kori asszimilációja a népszámlálások tükrében, Eiler Ferenc Veszedelmes barátok? A német-magyar együttműködés dilemmái Romániában a két világháború között, Márkus Beáta „Szatmáron már nemtudot el szökni senki onét vitejk öket oroszországban”. A szatmári svábok szovjet kényszermunkára hurcolása 1944/1945, Boros Ernő Kényszermunkán a Szovjetunióban, Tengely Adrienn A szatmári papság hitéleti reformjavaslatai 1848-ban, Marinka Melinda Kapcsolatok, kötődések, értékek – svábok Szatmárban és azon túl, Szilágyi Levente Identitás és reprezentáció. A strudli útja a szatmári svábok konyhájából a tévébe, Császár Adalbert pedig 35 év: Német Demokrata Fórum Észak–Erdélyben – sikeres visszatérés a szatmári svábok gyökereihez című tanulmányát ismertette a távollévő szerzők nevében.

Nagykárolyban és Erdődön is bemutatják a kötetet

A kötetet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye és a Német Demokrata Fórum szervezésében a következő napokban további két helyszínen is bemutatják: augusztus 6-án, csütörtökön 18 órától Nagykárolyban, a Károlyi–kastélyban, majd augusztus 7-én, pénteken 18 órától Erdődön, a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban.
A szatmárnémeti bemutatóhoz hasonlóan mindkét helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására, valamint a jelen lévő szerzőkkel történő dedikáltatására is. A tanulmánykötet emellett megvásárolható a Szatmári Római Katolikus Püspökség portáján, 70 lejért, a külföldön élők pedig a [email protected] e–mail címen jelezhetik megrendelési szándékukat.

„Bízunk benne, hogy a kiadvány hozzájárul a szatmári svábság gazdag történelmi és lelki örökségének megőrzéséhez, valamint erősíti a szülőföldhöz és gyökereinkhez való kötődést a világ bármely pontján élő olvasóink körében.” — zárja beszámolóját a

szatmáriegyhazmegye.ro.