Tízből nyolc romániai csak akkor mozog, ha a kötelező, hétköznapi tevékenységeit kell elvégeznie, így nem csoda, ha 10-ből 7-en krónikus vénás elégtelenségben, azaz visszérbetegségben szenvednek.

A civilizált országokban gyakran találkozni krónikus vénás betegségekkel. Nyugat-Európában — például Franciaország, Németország — a nők 25–33 százalékát, míg a férfiak 10–20 százalékát érintik. A kelet-európai adatok kedvezőtlenebbek.

A felmérések szerint 100 közül 1 emberen alakul ki lábszárfekély életének valamelyik szakaszában.

Érthető, hogy ezeknek a betegségeknek komoly szocioökonómiai hatásuk van. A direkt és indirekt egészségügyi kiadás egész Európában jelentős. A direkt kiadás a közvetlen kezelési költséget jelenti, indirekt veszteség alatt pedig a következmények — betegszabadság, folyamatos munkaképesség-csökkenés, korai nyugdíj — költségeit értjük. Csak az Egyesült Királyságban a kórházi, az ambuláns és az otthoni kezelés, valamint az indirekt veszteség évi 2 millió font körül van. A nyugat-európai államok teljes egészségügyi költségvetésük 1,5–2 százalékát fordítják a krónikus vénás elégtelenség kezelésére.

Romániában ezen a héten országos kampány indult, melynek keretében a krónikus vénás betegségekre vagy ismertebb elnevezésén a visszérbetegségekre kívánják felhívni a lakosság figyelmét. Szükség is van erre, hiszen a Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) és a Román Flebektómia Társaság szerint egyre többen szenvednek a betegségben, főként az ülő életmód, a mozgáshiány miatt. „Ha nap mint nap sokat kell állnia a lábán, ülnie az irodában, sokszor nehéznek vagy dagadtnak érezheti a lábait. Ezeket a jeleket azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, orvoshoz kell fordulni velük, hogy megelőzhető legyen a krónikus vénás betegség” — írják közös közleményükben. A mozgáshiány, a szedentarizmus mellett a szakemberek szerint a betegség kialakulásában nagy szerepet játszik még az elhízás és a dohányzás is.

Vénás betegség — visszérbetegség?

A visszérbetegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa „lustaságából” ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget.

A vénás megbetegedések felosztásának alapja az a kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyeket mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek. A vénás elégtelenség tünetei az estére kialakuló nehézlábérzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza.

A vénás betegségek legfontosabb tünetei a gyakori lábfájás, a fáradt, nehéz láb, a boka és a lábszár duzzanata, az éjszakai izomgörcsök, a látható visszértágulatok a lábszáron és a combon, a bőr vörösesbarna elszíneződése, valamint a bőrgyulladás és viszketés.

A megelőzés nagyon fontos

A vénás betegnek minél többet kell mozognia, sétálnia, gyalogolnia, hiszen ezzel elősegíti a vér kipumpálását a visszerekből. Azok, akik álló- vagy ülőfoglalkozást végeznek, minél gyakrabban mozgassák meg lábfejüket, feszítsék meg, majd lazítsák el lábszáraikat. Zuhanyozás közben langyos vízzel, de minél erősebb vízsugárral közvetlen közelről „masszírozzuk” meg a lábujjakat, és kerülni kell a meleg vagy forró fürdőket, a szaunát, a napozást.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, így például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. A korai kezeléssel a szövődmények — köztük a vénás lábszárfekély megjelenése — megelőzhetők.

Bumbuluţ Krisztina