A kocsi mellett „hirtelen” felbukkanó motorok; az ijesztő”hangosság” mint hasznos jelzés; esztelen, bicikliszerű elvárások; a szabályok betartása — biztonságos közlekedés két– és négy keréken is.

A szeszélyes április időjárás ellenére sok motoros gyűlt össze szombaton délelőtt az Auchan parkolójában, a Just Biker egyesület által szervezett és a biztonságos közlekedést promováló, ügyességi és vezetéstechnikai próbákkal egybekötött, baleset-szimulációs szezon előtti „bemelegítésre”. A rendezvény célja, mint minden alkalommal, az volt, hogy idény elején készítsék fel a motorosokat a közúti és városon belüli közlekedésre, mert a hosszú téli hónapok alatt bizony kiment kezükből, lábukból, fejükből a motorozás. Hiszen a szabályokat nekik is be kell tartani — igaz, az autósoknak sem árt jobban odafigyelni a forgalomban. A motorosok a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a nagy sebesség mellett a maximális védőfelszerelés is csak minimális védelmet nyújt. A balesetek megelőzésének legjobb módja pedig a jó vezetési képességek elsajátítása és gyakorlása — függetlenül attól, hogy zöldfülű újonc vagy nagy tapasztalatú veterán az illető —, valamint a jó műszaki állapotú motorok használata. S egy–egy ilyenfajta tréning minden motoros javára válik, hiszen a gyakorlás közben esetleg elrontott manővert, rosszul beidegződött mozdulatsort azonnal ki is javítanak a szakemberek — azaz Cseppentő Lajos és Szabó János, magyarországi motoros-rendőrök, gyakorló motoros-oktatók, a debreceni Közlekedés Biztonságáért Alapítvány szakemberei. Akik a bevásárlóközpont parkolójában a mindennapi, városi közlekedésben megtalálható akadályok (autótükör, jelzőlámpánál/hirtelen megállás, szűk helyen való manőverezés, járdaszegély, ) mintájára alakították ki a gyakorlópályát. Amelynek vonalán sokan többször is végigmentek-szlalomoztak, amíg úgy nem érezték magukban: most már tökéletes.

„Aki komolyan veszi a motorozást — na meg testi épségét és életét — az gyakorol. Főleg ilyenkor tavasszal. És fejben is fel kell készülni a szezonra! Igen, a műszaki ellenőrzés mellett a vezetéstechnikai tudást is fel kell frissíteni — egy hirtelen manőverből ugyanis könnyen baleset lehet. Nem szabad elfelejteni: hónapok óta nem motoroztunk, „kiment” kezünkből, lábunkból, fejünkből a motorozás. Bőven lesz még alkalmunk rácsavarni a gázt - az első kör előtt fejben kell helyre tennünk magunkat. Ugyanis a motort vezető nem csak a következő pillanatot kell végigfussa fejben, hanem az azt követő három–négyet is: a motor könnyen gyorsul, másodpercek alatt odaér a kereszteződéshez, a kanyarodni szándékozó autó mellé. És még egy nagyon fontos dolog — ami sajnos szintén elég sok baleset kiválója volt már — : hogy milyen motort választunk magunknak. Gyakran nem a lényüknek, testalkatuknak megfelelő mociba „szeretnek bele” s vásárolják meg, figyelmen kívül hagyva, hogy például egy alig 60 kilós, pehelysúlyú személy nem fogja tudni tökéletesen uralni a 350-400 kilós motort (vagy fordítva).” – magyarázza a Szabó János. Hozzátéve azt is: szerencsére az utóbbi két–három évben lényegesen kevesebb motoros baleset történik, s mintha a gépkocsivezetőkben is kezdene tudatosulni: a motorosok egyenrangú közlekedési „társak” az úton.

Meg kell tudni állni, minden körülmények között

Építeni kell a motoros és gyalogos, valamint a motoros és autós kapcsolatokat is, mutattak rá a tréning közben többen is a résztvevők közül, illetve a nagyon fontos motoros-készségek között említették azt is, hogy minden körülmények között meg kell tudni állni — ezzel ugyanis minimálisra csökkenthető a bukás vagy az ütközés. A legtöbb baleset előzésekkor és a nagy sebességgel történő haladáskor történik, ezekre kell maximálisan összpontosítaniuk a motorosoknak – hangzott a szakemberek figyelmeztetése, akik aztán a nap folyamán számtalan hasznos tanácsot adtak a motorosoknak. S voltak hasznos-jó tanácsaik a gépkocsivezetők számára is: „A motor nem bicikli – ezzel mindenki tisztában van, függetlenül attól, hogy tudatosan „elismeri” vagy sem. Esztelenség „elvárni”, hogy bicikli módjára az úttest szélén, a járdaszegély mellett guruljon egy 300 – 400 kilós gép, mint ahogy a biciklire jellemző, könnyed manőverezéseket, kerüléseket is. Ráadásul ilyenkorra (tavaszra) az autósok legtöbbje el is felejtette, hogy motorosok is léteznek az utakon, megijednek tőlük, a „hirtelen” felbukkanásuktól. Sokan említik, hogy a motorok hangosak és ez ijeszti meg őket – igazuk van részben, viszont épp ez a hangosság lehet a jelzése annak: milyen közel is kerül autónkhoz az a motoros, aki az előbb a visszapillantó tükörben még gyufásdoboznyinak láttunk! A balesetek legtöbbjét ez a „hirtelen” felbukkanás, közel kerülés okozza, mert az autósok elfelejtik: a motor gyors, még akkor is, ha vezetője nem tapossa a gázt — és különösen érvényes ez a sávváltásokkor, kanyarodáskor. Ugyanis a váltás/kanyarodás megkezdésekor még nem látták a motorost vagy csak nagyon távolinak. De amikor végrehajtották a manővert, akkor már ott volt mellettük. Ez az egyik tipikus autós-hiba... Nem elég csak a tükörbe fél szemmel pillantva ellenőrizni, bebiztosítani magunkat! Tisztességesen bele kell néni mind a középső, mind az oldalsó tükörbe és igen, még a fejet is oldalra kell fordítani s az ablakon kinézni, mert vannak azok a bizonyos „holtpontok”, amikor nem látszik a motoros” — magyarázzák a szakemberek.

Segítségnyújtás motoros balesetnél

A motorosok mindig sokkal súlyosabban sérülnek baleset során, mint az autósok. Leggyakoribb pedig sajnos a fej és gerincsérülés, valamint a lábsérülés– mondták a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség rohammentősei, akik a legelemibb elsősegély-nyújtási praktikákat mutatták be, amelyekkel egy motoros baleset áldozatán segíthetnek az arra járók, amíg kiérkezik a mentő. Mint elhangzott, a balesetek zömében a motorról lezuhant áldozatra ráesik a motorkerékpárja is – legelőször ezt kell eltávolítani úgy, hogy a művelet közben ne mozdítsuk meg a sérültet. Szintén erre kell kiemelten figyelni akkor is, mikor megfordítjuk a hason vagy oldalt fekvő sérültet – ezt a műveletet azonban soha ne végezzük egyedül! — illetve amikor levesszük fejéről a bukósisakot. Ha földön elterült motorost látunk, ösztönösen a bukósisakot húznánk le legelőször a fejéről — pedig ez az a mozdulat, amivel különösen vigyázni kell, hogy ne okozzunk nagyobb bajt, hiszen nem tudhatjuk: nincs–e fej-, nyak- vagy gerincsérülése. Ha a sérült eszméleténél van, hagyjuk a fején a sisakot, az öntudatlan állapotban lévőről viszont le kell venni – nagyon óvatosan, tenyerünket tarkója-nyaka alá csúsztatva és tartva, támasztva a fejet. Láb-karsérülések esetén sem szabad lehúzni a motoroscsizmát/nadrágot/dzsekit a sérültről — bármennyire drága is a bőrszerkó, le kell vágni, fel kell hasítani.

A gyakorlatozás és bemutatók után nyeregbe pattantak a Szatmárról, Debrecenből, Máramarosból, Biharból, de még Temesvárról is érkezett motorosok és a biztonságos közlekedésre intő, figyelemfelkeltő felvonulásuk végiggurult Szatmárnémetin.

Szabó Kinga Mária