Iulian Pope szakszervezeti elnök szerint a bértörványtervezet új változata - amelyet Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter néhány nappal korábban még „visszautasíthatatlan ajánlatnak” nevezett - rosszabb a korábbiaknál. A Sanitas elnöke úgy véli, hogy a javaslat nem oldja meg a jelenlegi problémákat, figyelmen kívül hagyja az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók munkájának társadalmi értékét, és a valós reform helyett a költségvetési kiadások korlátozására összpontosít.

A szakszervezeti szövetség kifogásolja, hogy a dokumentum nem jelöli meg világosan a béremelések és a pótlékok finanszírozási forrását. Álláspontjuk szerint így a törvényben szereplő jogosultságok későbbi költségvetési döntésektől függő ígéretekké válhatnak.
De a Sanitas bírálta az egészségügyi intézmények és a szakmai tevékenységek hat kategóriába sorolását is, mert ez szerintük újabb bérkülönbségeket idézhet elő hasonló munkát végző alkalmazottak között.

A szakszervezet a pótlékok 20 százalékos felső határát is elfogadhatatlannak tartja. Meglátásuk szerint ez indokolatlanul merevvé teszi a bérezési rendszert, és nem veszi figyelembe az egészségügyi és szociális dolgozók sajátos munkakörülményeit. Hangsúlyozták, hogy a pótlékok nem kiváltságok, hanem többek között a műszakos és hétvégi munkát, a munkaszüneti napokon végzett szolgálatot, a foglalkozási kockázatokat, az ártalmaknak való kitettséget, valamint a fokozott fizikai és pszichés megterhelést hivatottak ellentételezni.

Közleményében a Sanitas emlékeztette a kormányt, hogy az egészségügyi sztrájkot csak felfüggesztették, nem zárták le. A szakszervezeti szövetség szerint ha a jogszabály végleges formájában figyelmen kívül hagyja az egészségügyi alkalmazottak javaslatait, tovább súlyosbodnak a munkaügyi konfliktust kiváltó problémák. 

A nyugdíjpénztárak dolgozói munkabeszüntetéssel fenyegetnek

Tiltakozó akciókba kezdenek a nyugdíjpénztárak szakszervezetei, és akár munkabeszüntetésre is készek, ha az új bértörvény tervezete a jelenlegi formájában marad - figyelmeztetett a Munka Társadalmi Szolidaritása Országos Szövetség (FNSSM).
Pénteki közleményében a szövetség 'mély elégedetlenségét' fejezi ki a bértörvénytervezet jelenlegi formájával kapcsolatban, és követeli a nyugdíjpénztáraknál dolgozók jövedelmét érintő rendelkezések módosítását. Hangsúlyozzák, hogy a július 16-án közzétett tervezethez képest az új változat 4100 lejről 4000 lejre csökkenti a bérezés alapjául szolgáló referenciaértéket. Emellett továbbra is fennmaradnak a központi apparátus és a területi nyugdíjpénztárak közötti bérkülönbségek, amelyek a nem vezetői munkakörök esetében még tovább nőnek.

Az FNSSM álláspontja szerint egy új bértörvény nem indulhat ki abból, hogy a referenciaértéket csökkentik, amíg a cél a valódi jövedelememelkedés és a vásárlóerő fenntartása.
Az egyik legnagyobb problémát a területi nyugdíjpénztárak alkalmazottai esetében a szorzók közötti eltérések jelentik. Az augusztus 20-i tervezetben egy magasabb beosztású tanácsadó esetében a koefficiens 2,80 a központi intézményben és 2,15 a területi pénztáraknál. A 4000 lejes referenciaértéket alapul véve ez a havi bruttó fizetésben közel 2600 lej különbséget jelent - hívta fel a figyelmet az FNSSM, amely szerint a központi intézmény és a területi pénztárak ugyanolyan tisztséget betöltő alkalmazottainak fizetése között akár 30-32 százalékos különbség is lehet majd.

A szakszervezet szerint a munkavállalók fő aggodalma az, hogy az elkövetkező öt évben a bérek lényegében stagnálni fognak, miközben a megélhetési költségek és az infláció tovább rontja a vásárlóerőt.
A szövetség szerint a bértörvénynek valódi béremeléseket kell eredményeznie, nem csupán a koefficiensek átrendezését és a jövedelmek ideiglenes fenntartását kompenzációs mechanizmusok révén. 

Munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a bírósági és ügyészségi jegyzők is

A bírósági és ügyészségi jegyzők Dicasterial szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését. A tiltakozást a közalkalmazotti bértörvény tervezetének legújabb módosításai miatt helyezték kilátásba.

Az érdekképviselet azzal vádolja Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt és Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert, hogy figyelmen kívül hagyták az elmúlt hónapokban megfogalmazott szakmai javaslatokat. Álláspontjuk szerint a tervezet jelentős jövedelemveszteséget és vásárlóerő-csökkenést okozna az igazságügyi alkalmazottaknak.

A szakszervezet pénteki közleményében felróják, hogy az érdekképviseletek bevonása nélkül készült törvényjavaslat 4000 lejre csökkenti a fizetések kiszámításához használt referenciaértéket, kedvezőtlen együtthatókat állapít meg, és nem biztosít pótlékokat az igazságügyben dolgozóknak. Kifogásolják azt is, hogy az átmeneti kompenzációt nem a teljes bruttó jövedelem, hanem kizárólag az alapbér alapján számítanák ki.

Hírszerkesztő

(Nyitókép: archív)