— Az utóbbi időszakban egyre több mezőgazdasági termelői szervezet jön létre. Miért jó, ha szövetkeznek a gazdák?

— Az alapszabályzatokban érthetően meg van fogalmazva, hogy a szövetkezet önkéntesen összegyűlt személyek önálló társulása annak érdekében, hogy egy demokratikus tulajdonú és ellenőrzött intézményen keresztül kielégítse a gazdasági, társadalmi és kulturális természetű igényeket és törekvéseket. A világ egyetlen országa sem fejlesztett ki egy erős mezőgazdaságot csak annak lehetőségei miatt. Először is szükségünk van a következetességre és a stabilitásra, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig ezeket biztosítanák a gazdáknak. Például Franciaországban, Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában a gazdák nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre, ezzel szemben nálunk az emberek ódzkodnak ettől, mert a gazdák számára a szövetkezés vagy társulás kifejezés a régi téesz, kollektív, kolhoz, az erőszakos beszervezést, a politikai befolyást, a paraszti életforma tönkretételét jelenti.

— A fiatal gazdák nyitottak a szövetkezésre? 

— A fiatalokban sincs nagyobb hajlam az összefogásra, mint az idősekben, és alig látszik a magasabban iskolázott gazdák szövetkezési kedve jobbnak a kevesebb papírral rendelkezőkhöz képest. Pedig a termelők szövetsége talán az egyetlen módja annak, hogy a gazdák növeljék termelékenységüket és versenyképességüket egy olyan világban, amelyet a nagytermelők és a nagy kereskedelmi láncok uralnak. A fiatal gazdákat segíteni kell, mert nélkülük nincs jövője a mezőgazdaságnak, de vannak olyan vetületeik ezeknek a támogatásoknak, amelyek elfogadhatatlanok. Nagyon sok gazda a fia nevében tesz le pályázatot, a fiú jobb esetben Kolozsváron él, de nagyon sokan külföldön tartózkodnak. Az ilyen intézkedések miatt elveszik a forráslehetőséget azoktól a 40–50 évesektől, akik aktívak, jól használnák fel a támogatásokat, de nem tudnak elegendő pontot gyűjteni. Amikor én fiatal gazda voltam, még nem voltak ilyen típusú kiírások, most vannak, de már nem férek bele a pályázati keretbe, mert túlléptem azt az életkort, ami a maximum a fiatal gazdák pályázati kiírásain. Hetvenezer eurót kapnak azok, akik külföldről jönnek haza gazdálkodni. Sokan felveszik ezt az összeget, de nem tudunk olyanról, aki itt marad és gazdálkodik. 

— Mit kell tudni a termelői szövetkezetekről?

— Több típusú szövetkezet működik, illetve működhetne. Például egy gazda több szövetkezetnek is tagja lehet. Része lehet egy beszerző szövetkezetnek, ahol több gazda egységesen több alapanyagot (vetőmagvak, műtrágyák, tenyészállatok, takarmány, gépek stb.) szerezhet be, ezáltal alacsonyabb árat elérve a kereskedőnél. Tagja lehet több értékesítő szövetkezetnek, például az egyikben a kukoricát, másikban a tejet, a harmadikban hízómarhát vagy sertést ad el. A lényeg, hogy a termelők összefogva, nagy mennyiségű áruval jelennek meg a piacon, valós alkupozíciót elérve a felvásárlókkal, kereskedőkkel szemben.
Nagyon jó példa erre a 2016 ban alakult csanálosi Schöntal Innovative Szövetkezet. A szövetkezet létrehozásának egyik kezdeményezője, Schupler Tibor, Csanálos község polgármestere: hozzávetőleg két és fél évvel ezelőtt sikerült olyan irányba terelni a gazdák közötti beszélgetést, hogy elindulhasson a konkrét tervezés. Hat hónapot vett igénybe ez az időszak: a szövetkezés előkészítésének a fázisában mindenféle pró és kontra véleményt egymás mellé tettek, tucatnyi elképzelés született arról, mivel is foglalkozzék majd a leendő közösségi vállalkozás. A gazdák többsége úgy döntött, hogy az új szövetkezet húsmarhatartással foglalkozzon, a szövetkezet vezetői azt szorgalmazzák, hogy a húsmarhaállomány nagyobb részét élő állatként külföldön értékesítsék, és a friss húst helyben, a szövetkezet hentesboltjában adják el. A marhahús iránti helyi kereslet mértéke dönti majd el, hogy mennyi állat megy exportra, és mennyit értékesítenek helyben, friss húsként.
Egy másik példa a 2019-ben alakult Boviterra New Age Szövetkezet, amely a kis- és közepes gazdák összefogását tűzte ki célul, úgy az állattenyésztőkét, mint a nagykultúrával és zöldségtermesztéssel foglalkozókét is.

— Ön részt vett a Boviterra New Age Szövetkezet létrehozásában. Milyen meggondolásból tette ezt?

— 2007-ben, amikor elkezdtem komolyan foglalkozni a mezőgazdasággal, elterveztem, hogy meggyőzöm a gazdákat egy mezőgazdasági szövetkezet létrehozásáról. Úgy gondoltam, mindenkinek előnyére válik, ha vásárolunk közösen egy nagy kombájnt. Nem kell mindenki külön parcellában termesszen különböző kultúrákat, hanem a tagság eldönti, hogy milyen területen termesztenek például búzát, és közösek a költségek, illetve a nyereség, természetesen megfelelő arányokra lebontva. Egyszerre lenne a vetés, egyszerre az aratás, gazdaságosabban lehet kihasználni a gépeket. A Boviterra szövetkezet 2020-ban jött létre. Állattenyésztéssel és nagykultúrával is foglalkozik. Jelenleg 26 tag van beiratkozva a megye több területéről. A szövetkezeten belül is alakulhatnak termelői egységek, és tudnak pályázni olyan területeken, amelyek őket közösen érintik. 

— Milyen szerepet töltenek be a mezőgazdasági szövetkezetek a vidéki gazdaságban?

— A mezőgazdasági szövetkezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. Ők támogatják a gazdálkodókat abban, hogy termékeik jobb forgalomba hozatala által kedvezőbb árakat érjenek el számukra, előmozdítva a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtve, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények összefüggésében nélkülözhetetlenek. Szigorúan tiszteletben kell tartaniuk azt az elvet is, hogy „a szövetkezetek a tagjaik által jóváhagyott politikák révén hozzájárulnak a közösségek fenntartható fejlődéséhez”. A mezőgazdasági termelőknek a gazdálkodó szövetkezethez való csatlakozása a mezőgazdasági üzem jövedelmezőségét biztosítja, méretre való tekintet nélkül.

Elek György