A magyar népmese napján a Varázskastély Hosszított Programú óvodában is megünnepelték ezt a jeles napot, s habár idén első alkalommal tették ezt, hagyományt szeretnének teremteni belőle.
Az óvoda pedagógusai, Tepfenhart Borbála, Botos Enikő és Hegedüs Anetta fontosnak tartják, hogy a mese visszakerüljön méltó helyére, a családok, a gyerekek, a közösségek mindennapi életébe! Hisznek abban, hogy népi játékokkal és népmesével élmények szintjén történik a nevelés, és korlátozások helyett cselekvésre, tapasztalásra buzdíthatják gyermeket és felnőttet egyaránt.
„A mese mindennap ott van a csoportszobában, ugyanis nem kezdődhet meg a délutáni pihenés mese nélkül s ezen a héten népmeséket hallgattak a gyerekek, nem csak az oviban, hanem a szülők segítségével otthon is. Sokat számít a hallott mese a gyermekek képzelőerejének a fejlesztésében — miközben hallgatják a mesét, belső képeket alkotnak. Ezek a képek olyanok, amelyeket maguk készítenek egy-egy történet hallgatása során, nem kívülről kapják "készen", mint a látott mesékben. Azért is fontosak ezek, mert később könnyen segítségükre lehetnek egy-egy nehéz helyzet során.
A teljes hét folyamán készültünk a nagy napra, így péntek reggel izgatottan várták, hogy elkezdődjön a programsor. A legények és leánykák és mi óvónénik is a naphoz illően öltöztünk, majd a hét folyamán elhangzott meséket képek segítségével ismételtük át. Aztán a nagyMESEBELI Hétpróbás Út előtt még falatoztunk egy kis hamuban sült pogácsát s indulhatott a játék.
Mesebeli hétpróba során a szegény legények s leánykák: óriáslépéssel átjutottak az Üveghegyen, célba dobással legyőzték a sárkányt; megkeresték s kiszínezték a királykisasszonyok topánkáit; legyőzték a kígyót; átélték Hamupipőke magválogatását; meseképet raktak ki (puzzle) és megkeresték a hercegkisasszony elveszett ékszereit (kockák).
Mindenki nagyon ügyesen összegyűjtötte a pontjait s így elnyerhette a királykisasszonyt s a fele királyságot. S mint ahogy minden népmese mulatsággal végződik, a mi napunk is azzal fejeződött be, ahol a tiszteletbeli mesehősök népi játékokkal, népdallal, népzenével múlatták a nap hátralévő részét.
Ezzel a mesés nappal mindenkit arra szeretnénk ösztönözni, hogy bátran meséljen, mert a gyerekeknek nem a tökéletes mese kell, viszont az együtt töltött idő, azaz, amikor anya, apa, vagy az óvónéni csak neki mesél, rendkívül fontos alapköve lehet az érzelmi intelligenciájának.
A mese kulcs az élethez, hiszen a gyerekek a mesehőssel azonosulva, az ő útján járva, megtalálhatják a megoldást a problémájukra, érthetővé válik számukra a világ működése. Izgalmas élmény mesét hallgatni, olvasni, de a legpompásabb mondani.
Jó volt igaz volt de aki nem hiszi járjon utána!” — számoltak be az izgalmas nap eseményeiről a pedagógusok.
Hírszerkesztő