Csütörtökön délután a Közigazgatási Palota nagytermében tisztújításra, elnökválasztásra és alapszabály-módosításra gyűlt össze a Szatmár megyei RMDSZ megyei küldöttgyűlése. A találkozó kezdetén szokás szerint a különböző politikai alakulatok megyei elnökei köszöntötték a jelenlévőket, de az udvariassági körök szóvirágaiban azért egy-egy tüske is megbújt, nem az RMDSZ, hanem a friss nagykoalíciós partner számára. A szociáldemokrata Ionuţ Oneţ nem csak azt méltányolta, hogy a tulipános érdekvédelmi szövetség mindig korrekt és megbízható partner volt a „megye nehéz időszakaiban” (hangsúlyosan dicsérve Kovács Jenőt, Nagykároly „csodapolgármesterét”), de reményét fejezte ki, hogy a pártok országos szövetségét mielőbb átteszik helyi/megyei szintre is — érthető (és látható) módon ez a mielőbbizés nem töltötte el különösebb örömmel Adrian Cozma nemzeti liberális párti elnököt, aki szerint (szintén az RMDSZ-szel való hosszú és jó együttműködést hangsúlyozva) a szatmári lakosság jólétét és előrehaladását kell szem előtt tartani; míg az USR-s Radu Panait az RMDSZ-t konzekvens és fegyelmezett pártnak látja, és mindkettő olyan tulajdonság, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország jó irányba haladjon, no és természetesen ő is reménykedik: abban, hogy az USR visszakerül a kormánykoalícióba. Johann Leitner, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ több mint három évtizedes „kiskoalícióját” említve nem hallgatta el azt sem: nem volt mindig könnyű az együttműködés, az újrakezdés, de a buktatókon sikerült átlendülni, hiszen mindkét pártnak közös érdeke és célja a megye fejlődése és olyan közösség építése, amelyben mindenki megtartja identitását, és minden nemzetiség jól érzi magát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök politikai beszámolóját követően Pataki Csaba, a megyei szervezet elnöke pillantott vissza: „2016-ban azt ígértük, lesznek eredményeink — de nem gondolta senki, hogy az elmúlt négy év ilyen érdekes lesz, s a járványhelyzet miatt a közösségnek még nagyobb szüksége van a stabilitásra” — mondta, beismerve azt is: épp a járványhelyzet miatt sokat kellett változniuk.
„A kézfogásos politika hívei vagyunk, de hogy fogjunk kezet, ha nem szabad, nem ajánlott? Megtaláltuk a módját, mint ahogy annak is, hogy az elmaradt személyes találkozások (rendezvények, falunapok stb.) helyett a virtuális világban találkozzunk, és a tavalyi önkormányzati választásokon sikerült túlszárnyalni a 2016-os eredményeket is: az RMDSZ-nek 20 polgármestere és 16 megyei tanácsosa van (a 33-ból). Nagyon sok sikertörténet volt és van — de vannak olyan települések is, amelyeket ha kemény munkával nem tudunk visszahódítani 2024-ben, lehet, hogy végleg elvesznek” — fogalmazott, Szatmárpálfalvára és Ákosra utalva, majd pontszerűen felsorolta az elmúlt négy év kézzelfogható megvalósításait (hidak, kerülőutak, ivóvízhálózat-bővítés, egészségügyi fejlesztések, kórházépítés stb.).
A beszámolót követően szavaztak a küldöttek, s míg a szavazatszámláló bizottság szortírozta a voksokat, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs parlamenti képviselő tartott beszámolót, majd módosították az alapszabályzatot — hiszen a kongresszuson elfogadott módosításokat át kell ültetni helyi szintre is —, illetve elfogadták a módosításokat.
Az elnökválasztás eredményére sem kellett sokat várni: a 331 küldött 324 leadott szavazatából 321 volt érvényes, és ezekből 316 voks Pataki Csabát újította meg a megyei szervezet elnöki tisztségében. A régi-új elnök megköszönte a bizalmat s azt is, hogy az adventi időszakban a küldöttek az ünnepre való készülődést kicsit félretéve eljöttek a gyűlésre.

Szabó Kinga Mária