A vasárnapi választások eredménye azt mutatja, hogy Victor Ponta és Klaus Johannis között dől el az államfőválasztás második fordulójában, hogy ki lesz az elkövetkező öt évben Románia elnöke. A leköszönő Traian Băsescu jelenlegi államelnök egyiket sem tartja alkalmasnak, ezzel a választók nagy része is egyetért, de a kialakult helyzeten nem lehet már változtatni, kettejük közül kell november tizenhatodikán eldönteni, hogy ki lesz az, aki beköltözhet a Cotroceni Palotába. Kampány idején az Erdélyi Magyar Néppárt azt hangoztatta, hogy végre eljött az idő, amikor a magyaroknak nem szavazni kell, hanem megadatik számukra a választási lehetőség. Az eredmények azt igazolják, hogy nem csak külön-külön gyengék a magyarok, hanem a két jelöltre leadott szavazatokat összeadva is. Felvetődik a kérdés: hova mentek el a magyarok szavazatai? Ha csupán a szűk körünkben vizsgálódunk, könnyen megállapíthatjuk, hogy nagyon sok magyar Johannisra szavazott. Ennek hátterében minden bizonnyal az húzódik meg, hogy a magyarság elégedetlen az RMDSZ által eddig kiharcolt eredményekkel, az EMNP eddigi tevékenysége sem biztató, emiatt a magyarság arra számít, hogy a német származású jelölt empátiával viseltetik majd a másik kisebbség sajátos problémái iránt. Az RMDSZ sok mindenről lemond azért, hogy helyet kapjon a kormányokban, de az, amit ezért cserébe kap, nem jobbít a magyarság sorsán. Fel kell tenni azt a kérdést is: miért nem megy el a magyarok nagy része szavazni? Ne azt válaszoljuk, hogy nem mennek el a románok sem, mert minél kevesebb román szavaz, annál nagyobb százalékot érhetnek el a magyarok. Mi történhet a második fordulóban? Ponta számít Tăriceanu szavazótáborára, de azok még nincsenek tisztában azzal, hogy Tăriceanu a Ponta oldalára áll. Elképzelhető, hogy az RMDSZ vezetői is megpróbálják majd valamilyen módon arra buzdítani a magyarokat, hogy szavazzanak Pontára, mert az a garancia a kormányban való maradásnak, de a magyarok már nem hisznek a kormányzás eredményeiben. Ponta számíthat még Vadim Tudor és Gheorghe Funar híveire és egy jobb részvételi arányra. Ha a jobboldal összefog, talán fej fej mellett halad majd a két jelölt, de az RMDSZ lehet a mérleg nyelve abban az esetben, ha a Szövetség szavazótáborának többsége az egyik vagy a másik oldalra áll. Ha komolyan elgondolkodunk, rádöbbenünk, hogy a magyarság problémáit egyik államfőjelt sem oldaná meg. Nekünk azt kell eldöntetünk, hogy egypártrendszert akarunk, vagy egy ellenőrizhető demokratikus Romániát?

Elek György