Zajtaiak, garbolciak és pusztadaróciak részvételével 8. alkalommal szerveztek trianoni megemlékezést a magyar összetartozás napja alkalmából Szárazberken, a református templomban. Történelmi előadás, versmondás, koszorúzás és néptáncbemutató szerepelt a programban.

A szárazberki református templomban Ilonczai Zsombor lelkipásztor Mózes könyvéből az édenkert és az első emberpár teremtésének történetéből indult ki igehirdetésében. Olyan bibliai képeket idézett, amelyekből arra lehetett következtetni, milyen az élet a kis közösségekben a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. Az ember jól érezte magát az édenkertben, mert együtt élt Istennel. Minden bibliai képnek jelentősége van, amit le kell fordítani a kor emberének a nyelvezetére. Teremtéskor Ádám volt az ember, Éva az asszony. Ma már kérdés, hogy mennyire vagyunk emberek és anyák, s tudjuk-e úgy nevelni a gyermekeinket, hogy majd ők is emberek és anyák legyenek. Képesek vagyunk-e arra, hogy minden tettünk és szavunk építő legyen? —vetette fel az igehirdető, emlékeztetve arra, hogy Isten is arra figyelmeztette az első emberpárt, hogy műveljék és őrizzék édent. Vajon képes-e a ma embere művelni és őrizni a szülőföldjét? — tette fel az újabb kérdést a lelkipásztor, majd rámutatott arra, hogy az ember már az édenben szabadságra vágyott, de azóta is vitatott, mennyivel lett szabadabb, miután elhagyta. Ma már tudott, hogy az emberi boldogság csak akkor teljesedik be, ha meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, hangzott a figyelmeztetés.

Ilonczai Zsombor köszöntőjében elmondta, hogy a szárazberkiek, a zajtaiak és a garbolciak 2011 óta találkoznak rendszeresen. Ezeken a találkozásokon együtt emlékeznek, együtt merítenek erőt és együtt néznek a jövőbe. Még ma is határok választják el ezeknek a településeknek a lakóit, de lelkükben ott él a „haza a magasban” gondolata.

Thoroczkay Sándor történelemtanár a trianoni diktátum okairól és következményeiről beszélt. Felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek a két világháború idején történtek, és mindmáig meghatározzák az összmagyarság sorsát. Erdély Romániához csatolása után elkezdődtek a betelepítések, nagyon sok határ menti községben román kolóniákat hoztak létre, hogy megszüntessék a magyarság privilégiumát.

A templomban verset mondott Pap Vivien és Ilonczai Zsófia, énekelt az egyházközség vegyes kórusa. A templomkertben beszédet mondott Lengyel István, Lázári község polgármestere azon a helyen köszöntötte a résztvevőket, ahol 412 éve járt Bocskai fejedelem. Megemlékeztek arról, hogy az elmúlt száz év történelmének voltak olyan eseményei, amelyek elszakítottak egymástól családokat és közösségeket, eredményes lépések történtek nemzeti kultúránk felszámolására és az anyanyelvi oktatás elsorvasztására. A meghatározó azonban nem a múlt, hanem a feladat, ami előttünk van, összegzett az elöljáró.

Báthory Szabina felolvasta egy volt szárazberki honvéd hősies történetét, majd megkoszorúzták az I. és II. világháborús emléktáblát. Ezután a helyi fiatalok néptáncbemutatója következett, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepi esemény.

Elek György