A szamoskrassói Bem József Általános Iskola, a Fűzfa Egyesület és Kolcs Község Polgármesteri Hivatala közösen szervezett ünnepi műsort a Darvay-kúria alagsorában lévő konferenciateremben, mely megtelt tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és más érdeklődőkkel.

Az eseményre az iskola tanulói az alkalomhoz illően díszítették fel a termet, figyelembe véve a nap jelentőségét és kihasználva a lehetőséget, hogy Romániában első alkalommal hivatalos ünnep a Magyar Nyelv Napja. A Bem József Általános Iskola tanulói műsorral készültek, ami egy énekből állt, valamint olyan humoros versekből, mesékből és prózarészletekből, amelyek a magyar nyelv játékosságát szemléltették.

Elek György a magyar nyelv sajátosságairól beszélt a magyar nép törzsekben történt vándorlásától kezdve a honfoglalásig, illetve napjainkig. Kiemelte, hogy a kereszténység felvétele a magyarság megmentésének záloga volt, de az egyház nem használta a magyar nyelvet, sokáig csak a népköltészet volt magyar nyelvű. Minden lényeges változás egy érési folyamat eredménye volt, az első nagy változás a reformációval következett be, melynek egyik fő célja az volt, hogy a templomi szertartások anyanyelven történjenek. Károli Biblia-fordítása után elkezdődött fejlődni a magyar irodalom, melynek nagy része a Bibliára alapozódott. Az 1844-ben született, a király és a császár által szentesített törvényt, ami a magyar nyelvet hivatalossá tette, megelőzte egy érési időszak, mondhatni azt is, hogy ennek a törvénynek az elfogadása elkerülhetetlen volt. Akkor már meg volt írva a Bánk bán, a Himnusz és a Szózat, de sok más nemzeti mű is. Ahhoz, hogy újabb eredményeket érjünk el, kell tudni, hogy mit akarunk és mindent meg kell tenni, hogy elérjük céljainkat.

Gál Gyöngyi magyartanár, főtanfelügyelő-helyettes A változó magyar nyelv címmel tartott előadást. A Magyar Nyelv Napját nemzetünk legfiatalabb ünnepének nevezte. Olyan kérdésekre kereste a választ, mint: hogyan és mit kell ma tenni a nyelvért? Milyen változásokon ment át a magyar nyelv az első nyelvemlékektől napjainkig? Miért fontos számunkra az anyanyelv, annak megismerése és használata? Az előadás közben Bándi Johanna, a Harag György Társulat színművésznője olvasott fel a témához illő irodalmi szövegeket.

Lekötötte a hallgatóság figyelmét dr. Szilágyi Szidónia gyermekpszichiáter, aki a tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat is bevonta játékos előadásába. Megpróbálta felmérni, hogy a teremben mely társadalmi rétegek képviselői ülnek. Voltak: gyerekek, szülők, nagyszülők, tanárok és lelkipásztorok. Készített egy felmérést arról is, hogy a részt vevő gyerekek közül kik azok, akik olvasni szeretnek, és kik azok, akik a mobiltelefonokat és a számítógépeket helyezik előtérbe. Az olvasók számbelileg lényegesen alulmaradtak. A doktornő elmondta, hogy a gyerek életformáját és életstílusát a szülő határozza meg. A gyerek már magzati korban is hallja az édesanya szavait, növekedése folyamán mindent eltanul és sohasem azt cselekszi, amit a szülő mond neki, hanem aszerint tesz, amit lát és hall. Saját élettörténetén keresztül vázolta fel, hogy mennyire fontos az anyanyelven történő tanulás. Ő maga magyar nyelven kezdett el tanulni, középiskoláit a szülők tanácsára román nyelven végezte, az egyetemet részben magyarul, részben románul. Az a tapasztalata, hogy azok, akik nem anyanyelven tanulnak, bizonyos ismereteket bepótolhatnak, de kimarad az életükből az a közösségi élmény, ami nem igazán pótolható.

Érdekes beszélgetés alakult ki az előadók és a hallgatóság között, végül Domokos Sándor polgármester felolvasásával zárult az esemény.