A Magyar Kultúra Napját január 22-én annak az emlékére ünnepeljük, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az emléknapon Szatmárcsekén idén is ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással egybekötött ünnepséget tartottak.

A szatmárcsekei ünnepség tegnap ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen Tiba Zsolt helyi református lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket, majd Nt. Bartha Gyula, a Szatmári Református Egyházmegye esperesének könyörgése után, Ft. és Nm. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök mondott szentbeszédet. A püspök kiemelte, hogy a Magyar Kultúra Napja idén egybeesik az egyetemes imahéttel. A kettő között könnyű megtalálni az összefüggéseket. A Magyar Kultúra Napján, kultúránknak, értékeinknek, hagyományainknak jövőbeni hatásait vizsgálva, az imahét idei programjának fő gondolataival találkozunk, amikor az emberi élet értelméért és ajándékaiért imádkozunk. Amikor nemzetünk kultúrájáról beszélünk, az imahét mottójából, Mikeás próféta gondolatából is kiindulhatunk: „Megmondták neked, ó ember, hogy mi a jó, és mit kíván az Úr”. A kulturális hagyományainkhoz és Istenhez is csak úgy tudunk hűségesek maradni, ha az igazság, a szeretet és az alázatosság vezet minket.

Ft. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében feltette a kérdést: vajon mi jut az emberek eszébe, amikor meghallják Szatmárcseke nevét — a szilvalekvár, a csónak alakú fejfák vagy a Himnusz? Mindhárom érték, csak más-más dimenzióban. A kultúra az az egyetemes megtartó erő, amit az ember parancsba kapott Istentől, amikor a teremtést követően rábízta Édent az emberre, hogy őrizze, művelje, konzerválja és fejlessze Édent. A kérdés a Teremtés óta az, hogy akar-e az ember része lenni a jónak. A kultúra megőrzése egyik legfontosabb feladatunk. Ne szégyenítsük meg a magyar nyelvet azzal, hogy idegen szavakat használunk divatból, ne szégyenítsük meg a nemzetet azzal, hogy más nemzetek részévé válunk, ne szégyenítsük meg a magyar közösségeket azzal, hogy felrúgjuk a magyar családokat — hangsúlyozta a püspök. Az igazi kultúra az, amelyik felemel. Az, aki felemel másokat, önmaga is emelkedik. Akkor leszünk a kultúra építői, ha ahhoz valamit mi is hozzáteszünk.

Kasztovszky László, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkárának a konferálásával a továbbiakban Csikos Sándor Jászai Mari-díjas nyíregyházi színművész szavalta el a Himnuszt, dr. Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke mondott laudációt és adta át a Kölcsey-emlékplakettet Korniss Péter fotóművésznek. Az istentisztelet utáni koszorúzáson Szatmár megyéből is sokan helyezték el a megemlékezés koszorúit a szatmárcsekei temetőben, Kölcsey Ferenc síremlékénél.

Elek György