A lisztérzékenység egy olyan autoimmun betegség – a szervezet saját magát betegíti meg –, ami az egész szervezetet érinti.

A betegség kialakulásáért elsősorban a gabonafélékben – pl. búza, árpa, rozs, zab – található glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin a felelős, és örökletes tényezők is állnak a háttérben. A glutén fogyasztása miatt sérül a vékonybél nyálkahártyája, ezzel emésztési panaszokat és tápanyag-felszívódási zavarokat okoz.

Árulkodó tünetek

A lisztérzékenység fő tünetei a hasmenés miatt kialakuló fogyás és gyengeség. Gyermekeknél – 6-8 hónapos kortól egészen 3-5 éves korig – hasmenés, haspuffadás jelentkezhet, amelyek következménye az, hogy a kicsik fejlődése elmaradhat, vitaminhiányosak és vérszegények, valamint nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak lehetnek. A szakemberek azt is elmondták, hogy felnőtteknél a tünetek már nem olyan egyértelműek, így nehezebben lehet felismerni a betegséget. Az emésztőrendszeri tünetek bármikor kialakulhatnak, jelentkezhet hasmenés vagy puffadás, de vérszegénység, pszichés zavarok, kimerültség, csontritkulás, izomgyengeség, izomgörcs, véralvadási zavar, fertőzésekre való hajlam, száraz bőr is kísérheti a lisztérzékenységet. Sőt a nőknél a teherbe esést is megnehezítheti, illetve a vetélés esélyét is növeli.

Vitaminhiányhoz vezet

A lisztérzékenység nem allergia, a vékonybélben az autoimmun folyamat hatására a bélbolyhok tönkremennek. Emiatt a tápanyagok felszívódása, emésztési minősége leromlik, s ez alultápláltsághoz, vitaminhiányos, vérszegény állapothoz vezethet. Kutatások alapján a betegek 90 százalékánál a lisztérzékenység kialakulását megelőzi egy vírusfertőzés.

Gluténmentes étrend kell

Ha a lisztérzékenység egyszer már kialakult, az egy életen át megmarad, amin csak a szigorú gluténmentes diéta segít. Az étrendből ki kell iktatnunk minden, glutént tartalmazó elemet. A helyesen beállított diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben, viszont a glutén elhagyásával a bevitt rostmennyiség csökken, amit friss zöldség és gyümölcs fogyasztásával pótolhatunk.