Az egész világot megrendítette a párizsi Charlie Hedbo szatirikus hetilap szerkesztőségében szerdán történt merénylet, melynek tizenkét halottja és több sebesültje van. A lap több alkalommal közölt már karikatúrákat Mohamed prófétáról és az Iszlám Állam vezetőiről. A terrorcselekményeket minden józan gondolkodású ember elítéli, de valahogy többet kellene foglalkozni azok okaival, hogy az ilyen jellegű támadások megelőzhetők legyenek. Az egyre nagyobb teret hódító liberalizmus, melynek elterjedését bizonyos érdekcsoportok annyira erőltetik, hogy annak eredményességéért anyagi támogatásokat is nyújtanak, kezdi megmutatni káros következményeit. Ezt a kérdést számtalan szemszögből lehet megközelíteni, minden esetben vannak pró és kontra magyarázatok. Az egyik ilyen magyarázat a globalizáció. Ennek vannak gazdasági és vallási okai. Gazdasági szempontból a Nyugat amiatt szorgalmazta eddig a globalizációt, hogy olcsó munkaerőhöz jusson és bővítse a piacát. Ezért jött létre az Európai Unió, emiatt adtak politikai menedékjogot a más földrészekről érkező bevándorlóknak. Kezdetben a Nyugat talán nem gondolt arra, hogy a bevándorlók magukkal hozzák a vallásukat és kultúrájukat is, ami később majd gondokat jelenthet. A nyugati országokba nagyon sok olyan bevándorló érkezett, akik az egykori gyarmatok lakosaiként sokat dolgoztak azért, hogy Franciaország, Spanyolország, Portugália és más gyarmatosító országok a mai szintre fejlődjenek. Nagyon sok afrikai elvileg nem is egyszerű bevándorlóként érkezik, hanem abba az országba, melynek a mai szintre való fejlődéséhez az őseik is hozzájárultak. A gyarmatosítás idején a gyarmatosítottak elnyomásban részesültek, most viszont a liberalizmus világában jogokkal rendelkeznek. Gyakorolhatják kultúrájukat és vallásukat. Nyugat–Európa nagyvárosaiban épülnek a mecsetek, erősödik az iszlám vallás. Minden vallás arra törekszik, hogy világvallássá nője ki magát, ezért megpróbál minél szélesebb körű misszionárius tevékenységet folytatni. Nem is lenne ezzel gond, ha bizonyos népeknek nem lenne túlságosan eltérő a kultúrája. A római katolikusok, a protestánsok és más vallásfelekezetek is elküldik misszionáriusaikat a világ minden tájára, az iszlám vallás képviselői is nagy erőkkel próbálnak terjeszkedni. Az európai kultúra lényegesen eltér a keleti kultúrától, a vallások is lényegesen különböznek, nem igazán van esély arra, hogy a keresztények és a mohamedánok valaha is békében megéljenek egymás mellett, hiszen az ortodoxok is túl távol vannak a katolikusoktól, de van lehetőségünk tapasztalni, hogy a görögkatolikusokból ortodoxszá vált szatmáriak sem találják meg a békét, holott közösek az őseik.

Visszatérve a franciaországi esetre: mi lett volna a helyes megoldás? Bármennyire uralkodó eszme a liberalizmus, megengedheti-e magának egy szatirikus magazin, hogy gúnyt űzzön mások hitéből? Meg lehet-e viszont sérteni valakit annyira, hogy fegyvert fogjon és lemészárolja embertársait? Meddig mehetünk el a szólásszabadságra hivatkozva, mikor és hol élhetünk a véleménynyilvánítás lehetőségével? Számos hasonló kérdésre keresi az ember a választ abban a hitben, hogy neki van igaza, és ahogy múlik az idő, egyre kevesebb az esély, hogy választ kapjunk kérdéseinkre.

Elek György