A helyi CSIK Kulturális Egyesület meghívására érkezett Csanálosra Lantos Mihály magyarországi egyetemi oktató, aki két napon keresztül tanulási módszertani gyakorlatokról beszélt a helyi és környező településekről érkezett diákoknak.

„Lépéselőny, tanulási módszerek” — ez volt a címe annak a tanfolyamnak, melyet csütörtökön és pénteken a csanálosi kultúrotthonban tartott a Budapestről érkezett szakember, Lantos Mihályt, aki a CSIK Kulturális Egyesület meghívására érkezett a Nagykároly melletti községbe. A tanfolyam fontosságáról Bitte Andrea tanárnőt, a CSIK egyik alapítóját kérdeztük.

„A program ötletét az szolgáltatta, hogy a CSIK Kulturális Egyesületünk egyik tagja, Steib Anikó szeretett volna a lányának segíteni a nagyon terjedelmes iskolai tananyag sikeresebb elsajátításában. Sok az anyag, a gyermekek nehezen boldogulnak az elsajátításukkal, s sajnos ez nem egyedi, hanem egy általános jelenség. Megoldást keresett a gondjukra, s így akadt rá a Lépéselőny-módszerre, melyet Lantos Mihály dolgozott ki. A szakember a jobb agyféltekés tanulást oktatja, s mivel több helyre is kijár előadásokat, tréningeket tartani, ezért gondoltuk, hogy meghívjuk, hiszen — mint azt a résztvevők magas száma is mutatja — igény van rá. Igyekeztünk népszerűsíteni is a tanfolyamot, s a csanálosi gyermekek mellett nagyon sokan érkeztek még Kaplonyból, Mezőfényről, Csomaközről, Nagykárolyból és Szatmárnémetiből is” — fejtette ki érdeklődésünkre Bitte Andrea.

Lantos Mihály remek előadásmódja kétségkívül magával ragadta a résztvevőket. A humorral, kötetlen beszélgetéssel, mégis céltudatosan irányított előadás résztvevői egy pillatanra sem unatkoztak. A programon résztvevő CSIK tagoktól megtudtuk, a jövőben azt is szeretnék, ha Lantos visszatérne és felnőtteknek, egyetemistáknak is szervezne hasonló — természetesen a korcsoportjuknak megfelelő — tréningeket.

Mi az a Lépéselőny?

„A Lépéselőny nevű módszernek az a lényege, hogy a gyermekek élményt találjanak a tanulásban. A legnagyobb probléma manapság, hogy rengeteg az elsajátításra váró ismeretanyag, de eszközt az esetek többségében nem ad mindehhez az iskolarendszer. Ezt a nagy mennyiséget ugyanazzal a módszerrel próbáljuk még mindig elsajátítani, amit másfél száz évvel ezelőtt dolgoztak ki. Az ismétlés, gyakorlás, ismétlés, gyakorlás, vagyis a magolás módszerével dolgoznak. A másik probléma viszont az, hogy bár a módszer a régi, az elsajátításra váró tananyag az ezerszeresére nőtt. Egy olyan világban élünk viszont, amikor az élmény a legfontosabb motiváció. A mi gyermekeink már ebbe születtek bele, ezért van az, hogy okostelefont használnak, s a legfőbb motivációjuk, hogy minél gyorsabban szerezzenek minél több élményt. Ha a tanulásban nem találják meg az élményt — ami valljuk be, nem elítélhető, hiszen hatalmas mennyiségű, száraz ismertanyagot, rövid idő alatt kellene elsajátítaniuk — akkor nem ülnek le tanulni. Ekkor jön a Lépéselőny-módszer, ami azt kínálja, hogy legyen meg a tanulási élmény, hogyan váljon legalább annyira élvezhetővé a tanulás, mint egy akármilyen más videojáték. Mindezt egyetlen egyszerű trükkel oldjuk meg: a jobb agyfélteke játékosságát, kreativitását, humorát bevonjuk a tanulási folyamatba. A nagy mennyiségű anyag elsajátítását úgy oldjuk meg, hogy sokkal hatékonyabban fogjuk tudni elsajátítani az információt, s így érik el a gyermekek, hogy nagyobb sikerélményük lesz a tanulásban, s remélhetőleg így, gondolkodó felnőttekké válnak” — mondta el Lantos Mihály.

A szakember témával foglalkozó könyve hamarosan boltokba kerül Magyarországon. Mint mondja, hatalmas az érdeklődés, hiszen a Lépéselőny elsajátítása azt is jelenti, hogy a gyermek tárgyi tudása is meglesz, s a tananyagból elsajátítandó információk egységes egésszé válnak a módszer révén.

„A kétnapos tanfolyamon elsajátított módszer sikere teljes, ezt ki merem jelenteni. Nagyon sok olyan kis trükköt mutatok a gyermekeknek a két nap során, melyek közül ő választja majd ki a számára testhezállót. Ő alakítja a választott módszert, mellyel sikerrel veszi az akadályokat” — fejtette ki Lantos.

A szakember elmondta, nagyon sok tréninget tart pedagógusok számára is, gyakori vendége testületi gyűléseknek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha nem indul el valamiféle változás a tanulási stratégia tekintetében, ha nem tanítjuk meg a gyermekeinket tanulni, akkor hiába követeljük tőlük, hogy mindent tudjanak.

„Ha nem adunk eszközöket a gyermekünknek, akkor az olyan, mintha azt kérnénk tőlük, hogy Csanálosról másfél óra alatt jussanak el Budapestre, s rájuk bíznánk a megoldás kitalálását. Viszont, ha mindenkinek adunk egy repülőgépet, s megtanítjuk őket arra, hogyan kell vezetniük azt a repülőgépet, akkor meg fogják tudni oldani a problémát. Erre törekszünk” — mondta el a budapesti szakember.

Tőtős Tímea