Gyermekkorunkban hó hullott karácsonykor. Elménkbe, szívünkbe rögződött a fehér táj, díszes karácsonyfa, gyertyafény, mézeskalács és az ajándékok. Decemberben azonban Ausztráliában, Floridában és Afrikában is karácsony van. Isten elküldte Fiát az egész világért. Nem számít, hogy milyen az időjárás, hogy díszítenek-e karácsonyfát, gazdagon terített asztal van-e vagy gyertyafényben ajándékokat bontogatnak! A lényeg az, hogy ott van-e az, Akit ünnepelünk? Igen, gyermekként hittem az Úr Jézusban, s az volt a legfontosabb számomra, hogy otthon békesség uralkodott a családban. Bár nem voltunk gazdagok, szüleim szerették egymást, együtt voltunk testvéreimmel, s még a szomszédokkal is együtt örültünk. Mindebben Isten jelenlétét éreztem, aki örömmel néz le ránk és áraszt el áldásaival.

Igaz, hogy sokan megszokták az ünneplés külső formáját, de ne felejtsük el, hogy ezt az ünnepet maga Isten szerezte és nem ember. Csak akkor lelhetünk békére és boldogságra, amikor az Ő akarata szerint ünnepelünk. Elménkbe és szívünkbe Isten törvényét rögzítsük, ne csupán a külsőségeket. Jézus gazdag lévén szegénnyé lett, hogy bemutathassa az Atya szeretetét és megmutassa nekünk, hogyan éljünk igazán, majd a halált is vállalta helyettünk, hogy bűneinktől megtisztulva örök életünk legyen. Ha ebben a meggyőződésben és hitben ünnepelünk, akkor békére lel nyugtalan lelkünk, gyűlölet helyett szeretni tudunk és öröm veszi át a boldogtalanság helyét. Kívánom, hogy így legyen kedves olvasóm életében.

Szűcs Sándor baptista pásztor

Ha fázik a lelked

Ha hideg van fázol, kabátot veszel,

szabad nyakadra, meleg sálat teszel.

Dermedő ujjaid pamut kesztyű védi,

kalap a fejed, ha a szél hajadat tépi.

Viszont… ha lelked fázik, és megfagyott

hiába a test, mit az Isten rárakott

üveges, rideg lesz a tekinteted

nem veszed észre, ha a boldogság integet.

A lelket mi melegíti? — a szeretet

olyan mint a tűz, kialszik ha nem dédelgeted.

Bezárul, akkor már hiába minden, árva

fázik csak, a megváltó szeretetre várva.

Ne panaszkodj akkor! — csak te tehetsz róla

hagytad, a gyűlölet rideg sötétbe tiporja

lelked, hát segíts magadon!

Hagyd az utat, a szeretetnek szabadon!

Nagy Krisztina