A romániai diákok 98 százaléka megkapta a nyáltesztet az oktatási intézményben, ahol tanul, ugyanakkor 96 százalékuk otthon végezte el a noninvazív koronavírustesztet, nem pedig az oktatási intézményben. A Salvaţi Copiii civil szervezet által végzett online közvélemény-kutatáson résztvevők állítása szerint egy teszt elvégzése átlagosan 5 percet vesz igénybe otthon, míg ugyanezen procedúra az oktatási intézményben már 17 percbe telik. A megkérdezett diákok 48 százaléka azt állította, hogy egyesével csomagolt tesztcsomagot kapott, a többiek pedig azt mondták, hogy az egy hétre elégséges teszteket egybe csomagolva kapták kézbe. A legtöbb esetben a tanárok feladata volt a tesztek egyesével történő becsomagolása, de létezett olyan oktatási intézmény is, ahol a diákokat is bevonták ebbe a procedúrába.
A használati utasítás kapcsán már megoszló volt a gyerekek véleménye: egyesek azt mondták, hogy a tesztekkel együtt megkapták a kinyomtatott használati utasítást is, mások pedig azt mondják, hogy semmilyen írásos instrukciót nem kaptak kézbe. Nagyon sok esetben vetődött fel a kérdés, hogy mennyire biztonságosak ezek a tesztek, amelyeket az iskolában kellett külön csomagolni, sokan úgy vélik, hogy a tesztek megfertőződhettek a procedúra során, így azok eredménye sem biztos.
Az adatok összesítéséből kiderül, hogy a diákok 82 százaléka szerint nagyon egyszerű vagy egyszerű a nyáltesztek használata, alig 1,6 százalékuknak okozott nehézséget. A válaszadók 56,7 százaléka szerint a nyáltesztek elvégzése növeli az iskolákban a biztonságot, míg 14 százalékuk a válaszadás pillanatában nem tudta eldönteni, hogy milyen hatása lesz a rendszeres tesztelésnek.
A diákoktól kapott válaszokból kiderül, hogy az iskolai biztonságérzet növelését szolgálják a tesztek, leginkább a fals negatív eredményektől, a csomagolás módjától, illetve a tesztek elvégzésének és jelentésének becsületességétől teszik függővé a tesztelés sikerességét.
A válaszadó diákok kevesebb mint negyede mondta, hogy a tesztelés elutasítása vagy a jelentés elmulasztása miatt a pedagógusok vagy társaik részéről nyomásgyakorlásra számítanak. A válaszadók 28 százaléka biztos abban, hogy a tesztelés elutasítása semmilyen következménnyel nem jár, míg 45,1 százalékuk nem tudja, milyen következményekkel járhat az elutasítás.
A diákok közül néhányan saját véleményüket is megosztották a teszteléssel kapcsolatosan, volt olyan, aki azt mondta, hogy mivel nem különállóan csomagolt tesztek lettek az oktatási intézménybe kiküldve, a csomagolás során azok megfertőződhettek, így az eredmények kimenetele is kérdésessé válhat, de felvetették azt is, hogy sok diák az eredmény jelentésekor saját javára szolgáló eredményt vall be. A válaszadók szerint túl sok pénz lett hasztalanul elköltve, miközben sírunk, hogy nincs pénzünk; a nyáltesztekre fordított pénzösszegből sok hasznosabb dolgot lehetett volna megvalósítani — fogalmaz egy válaszadó diák. „Osztályomban 3 gyerek csinálta meg valóban a tesztet, a többiek csak úgy mondták, hogy negatív, de nem végezték el azt” — állítja egy másik diák. „A nyáltesztek, főleg úgy, hogy azok nem kötelezők, és egy héten csak kétszer kell azokat elvégezni (nagyon kevésnek tűnik nekem), szinte hasztalanok. Nagyon kis arányban mondják meg, mi is a valós helyzet, és alig egy hete kaptuk meg őket. Ha jól értettem, ennyi is volt a készlet. Szerintem fölösleges pénzkidobás. Máskülönben is a maszkot csak formálisan viselik, szünetben mindenki leveszi, hiszen maszkban nem tudsz enni, vizet inni, miközben 6–7 órát ülsz az iskolapadban, s 1–2 órát még az útra is elvesztegetsz. Nagyon hosszú program, ezen kellene módosítani” — vélte egy másik diák.

Sógor Beáta