A Világbank nemrég egy tanulmányában rámutatott, hogy Románia felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárainak a 40 százaléka külföldön dolgozik. Az agyelszívás negatív hatásai érezhetők.

Az agyelszívás negatívan hat a kelet-európai tagállamok túlnyomó részére, hosszú távon pedig mélyen húzódó strukturális problémákat okoz szerte az Unióban, hívta fel a figyelmet szerdán Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP), aki a Régiók Bizottságánál vett részt egy olyan vitán, amelyen a tehetségelvándorlással kapcsolatos helyi és regionális tapasztalatokat elemezték.

„Az agyelszívás problémája az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unióban, olyan jelenség, amelynek nemcsak helyi és regionális, hanem közös európai komponense is van. Uniós szinten azonnali lépésekre és középtávon ható intézkedésekre van szükség, gondolok itt a 2021–2027-es költségvetési keretből történő finanszírozásra is. A Kohéziós Politika számára jelentősebb finanszírozás kell, mert csak konkrét programok és megfelelően támogatott regionális fejlesztési közpolitikák tudnak segíteni a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában. Másrészről az EU-nak hosszú távú stratégiára is szüksége van ebben a témában. Az agyelszívás kérdése prioritásként kell szerepeljen azoknak az Európa jövőjével foglalkozó konferenciáknak a napirendjén, amelyeket a következő két évben szerveznek a polgárok és a közösségek széles körű részvételével” — hangsúlyozta Winkler Gyula. Véleménye szerint a kelet-európai tagállamokat érinti leginkább a tehetségelvándorlás. „Erdély és egész Románia, valamint a kelet-európai tagállamok megérzik az agyelszívás negatív hatását. A Világbank nemrég egy tanulmányában rámutatott, hogy Románia felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárainak a 40 százaléka külföldön dolgozik. Ez a jelenség érvényes egész Kelet-Európában, és olyan mélyen gyökerező strukturális gondokat okoz, amelyek az egész EU-ra hatással lesznek. Sajnos a kohéziós politikák nem érték el a kívánt hatást ezekben a régiókban, ezért a regionális fejlesztés nagyobb mértékű támogatása mellett szükség van az uniós finanszírozásból megvalósított helyi projektek, az oktatási hálózat és a gazdaságösztönző pályázatok újragondolására is” — tette hozzá.

Winkler Gyula arról is beszélt, hogy fontos az Európai Parlament és a Régiók Bizottságának hatékony együttműködése, kiemelve az agyelszívással kapcsolatos jelentést, amelyet a Régiók Bizottsága hamarosan véglegesít. „Nagyon helyes módon ez a jelentés bemutatja az elmúlt években bekövetkezett változásokat is. Ma már a kelet-európai fiatalok kivándorlásának legfontosabb oka nem az alacsony jövedelem, hanem a kilátástalanság és az alacsony életminőség. Éppen ezért a kelet-európai tagállamok legfontosabb kihívása a megfelelő kormányzás kialakítása. Az európai pályázatok önmagukban nem fogják megoldani ezeket a gondokat, európai, regionális és helyi szintű, jól összehangolt lépésekre van szükség” — mutatott rá az EP-képviselő.

A Régiók Bizottságánál tartott Brain drain – Brain gain: Local and Regional Experience című konferenciát többek között az olaszországi Dél-Tirol szervezte. Ennek kapcsán Winkler Gyula elmondta, hogy az olaszországi autonóm régió az erdélyi magyar közösség hagyományos partnere, a két régió etnikai szempontból hasonlít egymásra. A konferencián felszólalt Karl-Heinz Lambert, a Régiók Bizottságának elnöke, valamint Michl Ebner, a Bolzanói Kereskedelmi Kamara elnöke, aki korábban a dél-tiroli német közösség EP-képviselőjeként is tevékenykedett.