Pontosabban ismét kérték, hiszen 2017 márciusában már voltak hasonló megmozdulások, ám előrelépés (kifizetés) az ügyben azóta sem történt. A rendőrség dolgozóinak elégedetlenségét öt évvel ezelőtt az váltotta ki, hogy akkor a kormány az ő esetükben nem alkalmazta a bérekre vonatkozó előírásokat, és a különféle bérpótlékokat (túlóra, hétvégi-éjszakai szolgálat, veszélyességi pótlék stb., melyek egy-egy fizetés esetén jelentős többletösszeget jelentenek) nem a 2017-es minimálbér alapján számolták, hanem még mindig a 2009-es évi, 600 lejes fizetést vették alapul. Azt szerették volna, hogy — ugyanúgy, mint más közalkalmazotti kategóriák esetében — minden belügyminisztériumi dolgozónak emelkedjen a fizetése, s ha már a rendőrhiányt nem lehet hatékonyan megoldani, legalább a keresetük legyen arányban a munka mennyiségével és veszélyességével.
Nos, a fizetéshelyzetük a gyakorlatban azóta sem változott — ígéretek persze voltak rá, de konkrét megvalósítás nélkül —, a türelmük pedig (ismét) elfogyott.
Mint a rendőrszakszervezet közleményében nyomatékosítja: a rendőrök nem magasabb fizetést akarnak, hanem 'csak' a 153/2017-es bértörvényben előírt bérjogosultságok kifizetését. „Nem tűrjük el többé, hogy a kormány gúnyt űzzön belőlünk. Nem tűrjük el többé, hogy a 'Covid' nevében alkalmazott tiltások zsoldosaiként használjanak minket. Nem vagyunk hajlandók többé olyan feladatokat teljesíteni, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásunkban. Nem leszünk többé az állami szektor balekjei, míg a közszféra más kategóriáinál már teljes egészében alkalmazzák a bértörvényt” — fogalmaztak a szakszervezet képviselői.
Amúgy a rendőri tiltakozások egyik formájaként (akárcsak öt évvel korábban) december 1-jétől bizonyos kisebb kihágásokért nem rónak ki pénzbírságot (amendă) a törvénysértő személyre, csak írásbeli figyelmeztetést (avertisment) adnak — ezzel már annyit elértek, hogy a pénzügyminisztérium elismerje: a tiltakozási hullám jogos, és alkalmazni kell(ene) a bértörvényt a rendőrök esetében is.