Egy bécsi, kutyák kutatására szakosodott tudományos központ professzorai arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák képesek-e különbséget tenni gazdájuk arckifejezései között.
A vizsgálatba bevont kutyák egyik felét az első fázisban akkor jutalmazták finom falatokkal, amikor két kép között egy boldog ember arcára mutattak, a többi kutya pedig akkor kapott jutalmat, ha szomorú emberre mutatott. Ezzel tréningezték őket, hogy egy bizonyos érzelmet keressenek az arcokon. Ezután olyan arcképeket mutattak a kutyáknak egy monitoron, amelyeket addig sosem láttak, ráadásul csak az arcok alsó vagy felső felét látták. Így csak a szájmozgás vagy a tekintet volt a kutyák segítségére, de ennek ellenére azonnal felismerték a különbséget az érzelmek között.