A kommunizmus áldozatainak emléknapján, csütörtökön vetíti a Duna televízió az Életreítéltek című filmet, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás kevéssé ismert, ám annál fontosabb helyszínét, a Kisfogházat mutatja be - tájékoztatta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-t szerdán.

A NÖRI első saját gyártású filmjét 21 óra 40 perctől tekinthetik meg az érdeklődők a közmédiában.

A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a dokumentumfilmet beválogatták a március 1-jén kezdődő Magyar Filmhét programjába is, az alkotást ebből az alkalomból kétszer vetítik majd a Cinema City MOM Parkban.

A film az egykori áldozatok visszaemlékezésein keresztül mutatja be a Kisfogházat, ahol az 1956-os forradalom elítéltjei közül rengetegen raboskodtak, és amelynek udvarán sokakat ki is végeztek.

A négy történetet bemutató, 53 perces filmben a szereplők egymást váltva jelennek meg saját otthonukban, majd az elbeszéléseikből kibontakozó, kronologikusan előrehaladó történet fokozatosan vezeti el a nézőt a múltból a jelenbe.

A szereplők között van az egykori halálraítélt Fónay Jenő, a Széna téri felkelők egyik vezetője, a Magyar politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) alapítója, aki létrehozta a Kisfogház Emlékhelyet; valamint Regéczy-Nagy László, Göncz Árpád egykori pertársa, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke. Mellettük szerepel a filmben Wittner Mária, az 1956 utáni megtorlás egyik legismertebb áldozata, aki 13 évet ült börtönben, valamint a kevéssé ismert egykori sorkatona, a komlói Puchert János is, akinek már csak egy hete volt hátra a leszerelésig, amikor kitört a forradalom, parancsot teljesítve harcokba keveredett, majd csak 1970-ben szabadult.

Szakértőként feltűnik a film elején Susa Éva igazságügyi szakértő, a gyászparcellák exhumálásainak egyik fő alakja, Rainer M. János történész, a Kisfogházban kivégzett és eltemetett Nagy Imre életrajzírója, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke is.

Az intézet meghívásos pályázatot írt ki az alkotásra, amelynek győzteseként Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur készíthették el a filmet.

Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1963-ig mintegy 26 ezer embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra, a halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án nyilvánította február 25.-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. A időpont arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, a párt feldarabolásával járt és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.