A régi zene műfaja nem áll távol a nagykárolyi művészetpártoló közönség tagjaitól. Pénteken, március 11-én 18 órai kezdettel újabb nagyszabású rendezvénynek lesz a helyszíne a Károlyi-kastély, ahol a Flauto Dolce együttes tart majd koncertet.

A Kolozsvárról érkező Flauto Dolce együttes korabeli hangszerekkel teremt különleges hangulatot. Az együttes művészeti vezetője Majó Zoltán, aki barokk furulyákat szólaltat meg, hasonlóan Szabó Máriához. Miklós Noémi csembalón játszik, míg Mihaela Maxim szopránként működik közre az együttesben.

A pénteki koncert címe A sokszínű hazai régi zene (17–18. század). A közönséget az alábbi darabokkal várják: 1. Kájoni-kódex (Erdély, 17. sz.): Fantasia (Alessandro Grandi); Salve Regina (Anonimus); Jubilate Deo (Lodovico Viadana); Benedictus es Domine (Alessandro Grandi). 2. Joseph Bengraf (Bécs, 1784): Saltus Hungaricus; Franz Pfeifer (kb. 1800): Dal (szöveg: Csokonai Mihály); Ismeretlen (Sepsiszentgyörgyi kézirat, 1757): Három erdélyi tánc. 3. Ismeretlen: Hagyományos örmény dalok (Szamosújvár/Gherla), Intro – Seran – Shoger – Karun – Urin. 4. Ismeretlen (18. sz.): Sonate au Bestref turque (Rouschitzki, Iaşi, 1834); Dal: Când eram mai tinerică (Szöveg: Ienăchiţă Văcărescu, 18. sz.); Danse (Rouschitzki, Iaşi, 1834). 5. Martin Schneider (1748–1812): Arioso & Sonate (Brassó, 1779). 6. Johann Sartorius (1712–1787): Ária Ach, süsses Wort (Szeben). 7. Ismeretlen (Máramaros, 18. sz.): Hagyományos zsidó haszid dalok. Geshem – Szól a kakas már – Eilu – Ashreinu – Toiro – Yah Ribon. 8. Ismeretlen (különböző kéziratok, 18. sz.): Két dal: Arde-mă & Mititica; Régi román táncok.

A 2000-ben alakult kolozsvári Flauto Dolce régizene-együttes a színes hazai régi zenét (17–18. század) bemutató műsorral lép fel. Olyan ritkaságok szólalnak meg, mint a megzenésített Csokonai-vers, a Kájoni-kódex néhány kevésbé ismert olasz darabja, a Sepsiszentgyörgyi kézirat (1757) néhány magyar tánca, a nagyszebeni szász Johann Sartorius gyönyörű áriája, néhány Bengráf-komponálta verbunkos dallam, a panaszos Mikor fiatal voltam c. román dal. De rendkívül különleges a szamosújvári (Kolozsvár melletti) örmények, illetve a máramarosi (volt) haszid közösség régi zenéje is. A műsort végigkonferálja az együttes művészeti vezetője, Majó Zoltán. Társai e nem mindennapi előadásban: Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló) és Maxim Mihaela (szoprán énekes).

Az együttes Majó Zoltán kezdeményezésére alakult a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia keretein belül. Az együttes nagy figyelmet szentel a hazai régi zene ápolására, megszólaltatására. Mihaela Maxim szoprán énekesnő hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. A Flauto Dolce együttes tevékenysége során több mint 350 koncerten, különböző rádió- és TV-felvételeken, fesztiválokon működött közre, illetve több CD-t adott ki. Románián kívül Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Izraelben, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában lépett fel.

Majó Zoltán művészeti vezető — a kolozsvári a Gh. Dima Zeneakadémia (fuvola szak) elvégzése után — érdeklődése a furulya és a régi zene felé irányult, és Sabine és Tuomas Kaipainen (Svájc), Anneke Boeke (Sopron), Michael Oman (Ausztria) mesterkurzusain tanult tovább. Időközben mint a romániai régizene-mozgalom egyik jeles képviselője számtalan hazai és külföldi koncerten és hangfelvételen működött közre. Jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít.

Szabó Mária tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte zenepedagógia, muzikológia és furulya szakon. Időközben számtalan mesternél tanult (Peter Holtslag, Marion Verbruggen, Sabine és Tuomas Kaipainen, Michael Oman). Pedagógiai és előadóművészi tevékenységet folytat. A Flauto Dolce együttes alapító tagja. Jelenleg a kolozsvári Waldorf Iskola tanára.

Miklós Noémi tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte orgona szakon Ursula Philippi és Erich Türk osztályában. Utólag több romániai és németországi mesterkurzuson vett részt, és Erasmus-ösztöndíjasként egy fél évig a Freiburgi Zeneművészeti Főiskolán (Németország) tanult. Számos szólókoncertet tartott (Románia, Németország, Magyarország, Svájc). 2005-ben a Zürich Wiedikon nemzetközi orgonaversenyen a közönség díját nyerte el. Jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít.

Mihaela Maxim a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végzett ének szakon. Időközben Lucia Stanescu, Corneliu Murgu és Mariana Nicolesco mesterkurzusain vett részt. Számtalan énekverseny díjazottja: „Magda Ianculescu” – Bukarest, 1999; „Sabin Dragoi” – Temesvár, 1999; „Ionel Perlea” – Slobozia, 2000; „Brassói Dalverseny” – 2003; „Hariclea Darclée” – Brăila, 2003 és 2005 (nagydíj). Régizenei tanulmányait 2008-ban Trondheim-ban (Jan van Elsacker) és Krieglach-ban (Mieke van der Sluis) egészítette ki.