Pataki Csaba RMDSZ–es szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, a Kárpát–medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) szerzett tapasztalatairól, valamint a törvényhozásban kialakult szokatlan helyzetről nyilatkozott lapunknak.

— Ön részt vett a Kárpát–medencei Magyar Képviselők Fórumán. Ön hogyan értékeli a magyar–magyar kapcsolatok alakulását?

— Én örömmel tapasztaltam, hogy egyre többen kezdik megérteni, hogy közösen kell fellépni a határon túl élő magyarok érdekeinek a kivívásáért, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek a megteremtéséért és más olyan feltételek megteremtéséért, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a konfliktusok. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy Magyarországon is, a határokon túl is a fellépés pártpolitikai hovatartozás nélkül történjen és a magyar–magyar kapcsolatokat ne használják fel választási célokra. A mi esetünkben a Magyar Polgári Párt beismerte, hogy a romániai magyarok legitim képviselője az RMDSZ, Tőkés László is csak röviden beszélt és nem megosztóan, talán Toró T. Tibor tartott ki eddigi elvei mellett, de az ő véleménye nem tűnt meghatározónak.

— Esett–e szó a Romániában elhatalmaskodó magyarellenességről?

— Természetesen, Szatmár megye is szóba került, mint a tavalyi választások egyik vesztese. A magyarellenes támadásokról tudni kell, hogy országos szinten jelentkeznek. Mindenki látja, hogy ez egy elterelő hadművelet, igyekeznek elvonni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről, arról, hogy mennyire nem működik a kormányzati struktúra, még mindig nem lehet tudni, hogy a minisztériumoknak mi a hatáskörük, sok vitát okoz az alkotmánymódosítás és a régiófelosztás stb. Ahelyett, hogy a megoldásokat keresnék, újra elővették a magyar kártyát.

— Huszonhárom évvel a rendszerváltás után ennek még mindig van hatása?

— Még mindig nem nőtt fel a társadalom olyan szintre, hogy ne dőljön be az ilyen uszításoknak. A Szociálliberális Szövetségbe (USL) beépültek olyan személyek is, akik egy normális demokráciában kiszorulnának a parlamentből. Az USL helyt adott szélsőséges erőknek is csak azért, hogy minél nagyobb többséget szerezzenek. Tragikomikus például Vasile Blaga PD–L-elnök Szatmárnémetiben tett múlt heti nyilatkozata, mely szerint pártja azért szerepelt rosszul a megyében, mert az RMDSZ elvette a szavazatait. Amikor rosszul működnek a dolgok, minden párt a magyarokat teszi felelőssé. Gondoljunk csak vissza Adrian Stef tavalyi kirohanására, amikor a magyarokat tette felelőssé a referendum sikertelensége miatt. Az USL–ben is vannak értelmes politikusok, akik megpróbálnak jó irányba haladni, de elég nehéz. Nem lenne szabad elengedni az indulatokat, a huszonegyedik században nem lehet alkalmazni a kollektív bűnösség elvét.

— A szenátusban mit tud tenni az RMDSZ a maga kis erejével?

— A szenátusban működik a szavazógép, mindent pillanatok alatt elfogadnak. Az elmúlt héten volt olyan nap, amikor két és fél óra alatt több mint harminc módosító javaslatot fogadtak el, ami azt jelenti, hogy a kormánytöbbség futószalagon engedi át a törvénycikkelyeket. Azokat az indítványokat, amelyek nem az ő részükről jön, visszautasítják. Többször megtörtént, hogy hosszas érvelésünk után a bizottságon átment, de a plénumban ellene szavaztak.

— Hogyan lehet ennyi módosító-javaslatot áttanulmányozni?

— A napirendi pontokat későn kapjuk meg, sokszor egy órával az ülés előtt. A többséget — akik megszavazzák — nem igazán érdekli, hogy mi az, amiről szavazni kell, minket hiába érdekel, nem sok beleszólásunk van. Még több mint kétszáz törvénytervezet elfogadása vár ránk, amelyek a múlt ciklusból maradtak el. Ezeket most futószalagon elfogadjuk, hogy elkezdődhessen az időszerű munka.

— Ide tartozik az alkotmánymódosítás és a régiófelosztás.

— Ez valóban két lényeges rész. Megalakult az alkotmánymódosítást kidolgozó szenátusi és képviselőházi bizottság, ezeknek egy–egy RMDSZ-es tagja van. A szenátusban Máté András tizenöt, a képviselőházban Márton Árpád huszonhárom tag között. Varga Attilát szakértőként foglalkoztatják.

 Elek György