A karácsony ma már nem mindenki számára jelenti ugyanazt, pedig ez az az ünnep, melynek igazi üzenete a Messiással való találkozás és a szeretet megtalálása a családokban, a közösségekben.

Az élet nem csak a nagy eseményekből, a nagy ünnepekből áll, hanem a hétköznapi, apró örömökből: szeretteink közelségéből, az arcok érintéséből, a kezek szorításából, egymás felemeléséből. Mert bármilyen nagy teher szakad ránk a hétköznapi küzdelmekben, nekünk meg kell találni a járható utat a megoldások felé. Egyre többen vannak, akik úgy érzik, hogy számukra minden út járhatatlan. Ezek után az a kérdés: lesznek a jövőben útépítők és útmutatók? Lesznek még emberek, akik úgy tudnak hinni, hogy hitük szikrájával lángra lobbanthassák másokban is a hitet? Mert meg kell tanulni hinni azt, hogy lehet élni tisztességben, őszintén és igazságosan. Hinni kell, hogy értékeink és kultúránk nem csak kincs, hanem megtartó erő is. Szükség van az életben az anyagi biztonságra, de az anyagi jólét semmit sem ér, ha nem talál otthonra a lélek. Addig nem lesz békesség ezen a földön, amíg a szeretet uralma el nem érkezik. Addig nem lesz igazság, boldogság, megelégedés, amíg az emberi cselekvés legfőbb mozgatóerője nem a szeretet. Mert a szeretet az egyetlen pozitív energiaforrás ezen a világon, mely jóvá tudja változtatni a rosszat, igazzá az igazságtalant, békévé a háborúságot és szabadsággá a rabságot. A karácsony célja az, hogy ezt juttassa eszünkbe, amikor egymást átöleljük a karácsonyfa melletti gyertyafényben.

Elek György