Szatmárnémeti

A jövő gazdaságának kihívásaira fókuszált a 33. Közgazdász Vándorgyűlés

2024.10.16 - 13:17
Tizenöt év után ismét Szatmárnémetiben szervezték meg az RMKT Közgazdász Vándorgyűlést, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság legnagyobb hagyománnyal rendelkező eseményét.

A szakmai összejövetel két napja alatt neves hazai és külföldi előadók beszélgettek a gazdaság jövőjéről, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a mesterséges intelligencia hatásaira, a digitalizációra. A több mint 300 résztvevőnek ugyanakkor a kapcsolatépítésre is bőven volt lehetősége.

hirek/2024/10-oktober/rmktvgy1.jpg

„Elkezdődött egy új korszak, egy következő hullám” – köszöntötte a résztvevőket Simon Attila, a Szatmárnémeti RMKT elnöke péntek délután, az esemény megnyitóján. Nagy Károly RMKT országos elnök köszöntésében elmondta, nagy esély és lehetőség, hogy az RMKT a romániai magyarság gazdasági életének katalizátora lehet. Maskulik Csaba Szatmárnémeti városmenedzsere kifejtette, külön öröm számára, hogy a város ezúttal nem csak szakmai fórumként, de a közösségépítés egyik kiemelkedő színtereként is szolgálhat. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke köszöntőjében ugyancsak a közösségépítés erejét hangsúlyozta, amelyhez az önkormányzat is nagyban hozzájárul.

Mesterséges intelligencia, geopolitika és piacnevelés

A vándorgyűlés első plenáris előadásán Butka Gergő közösségszervező, a szatmárnémeti G.M. Zamfirescu Kulturális Központ menedzsere a város történelmét, fejlesztési terveit mutatta be. Hangsúlyozta: évi 60 rendezvénnyel igyekeznek kiszolgálni a szatmáriakat, és azokat, akik a városba érkeznek. Céljuk, hogy „kikapcsolódást biztosítsanak a szatmáriaknak és hírnevet a városnak.”
Az első nap előadója volt Cristian Popa pénzügyi elemző, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja is, aki előadásában a mesterséges intelligencia hatásait tárgyalta. A szakmai előadás üzeneteként kijelentette, bátran használjuk a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hiszen „ha okosan használjuk, sok mindent el tudunk érni vele.”
A nap következő előadója Jelasity Radován bankár, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke volt, aki az Európai Unió utóbbi húsz évét mutatta be, érintve a gazdasági aktivitás, a munkaerőköltségek, az alapkamatok alakulását. „A lassú helyreállás elindult” – fejtette ki, hozzátéve: Kelet- és Közép-Európa adottsága és fejlődése lehetővé teszi, hogy potenciálisan Európa motorjává váljon.

hirek/2024/10-oktober/rmktvgy4.jpg

Az előadássorozatot panelbeszélgetéssel folytatták, amelyen Borbély Károly, a Hidroelectrica vállalat ügyvezető igazgatója, dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, író, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, és Pásztor Szabolcs közgazdász, egyetemi docens, az NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tagja beszélgettek a XXI. század geopolitikai változásairól, kifejezve, „Európa nem lesz komoly geopolitikai játékos,” hiszen a hatalmi csoportosulások nem a mi javunkra szólnak. A beszélgetést dr. Csepeti Ádám stratégiai marketing szakértő és egyetemi adjunktus moderálta.

Az első nap szakmai beszélgetéseit Lieb Mihály vállalkozó, Head of Sustainability, Swiss Automotive Group AG és az Autonet Cégcsoport alapítója zárta, aki elsősorban a vállalkozókhoz szólt, saját stratégiáit bemutatva. Mint kifejtette, az első fontos dolog, amikor valaki vállalkozást indít, a kollégák és a szakmai csapat megfelelő kiválasztása.

HR trendek, Fintech és gazdasági összeomlás

A vándorgyűlés második napján két szekció előadásai zajlottak párhuzamosan, majd panelbeszélgetésekre került sor. Az első szekcióülésen agrármérnökök és agrárdigitalizációs szakemberek beszélgettek a precíziós technológiák alkalmazásairól. A szakmai előadók Békés Arnold Ágoston agrármérnök, az Agro Partener Kft. ügyvezetője, Császár Martin agrármérnök, közgazdász, az AgroVir Kft. projektmenedzsere, és Miklós Ervin agrárdigitalizációs szakember, az LGT Proiect Kft. üzletfejlesztési menedzsere voltak. A beszélgetést Vincze Tamás, az East Grain vállalat ügyvezetője moderálta.

A második szekcióbeszélgetésen a HR világába nyújtott betekintést Czibor Barbara teljesítményértékelési szakértő, vezető HR tanácsadó, a CONSILIUM Humán Erőforrás Kft. szakmai igazgatója; Dobre Nóra Senior HR-vezető (Temenos) és Hunyadi Gyöngyi HR-menedzser (VCST Automotive Production). A HR trendeket, az online és távmunka együttesét, illetve a motivációs stratégiákat tárgyaló beszélgetést Arros Orsolya HR-szakember, a DreamJobs Románia üzleti fejlesztője moderálta.

A szombati nap harmadik szekciójában az alternatív vállalkozási finanszírozásokról volt szó: Bernat Aurel, a Banca Transilvania Pénzügyi Intézményekért és Befektetői Kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója, Ilyés Szabolcs, a RegioConsult ügyvezető igazgatója, Maskulik Dávid, a Morphosis Capital cég befektetési menedzsere beszélgettek; a szakmai beszélgetést dr. Juhász Jácint-Attila, RMKT alelnök moderálta.
A dr. Frigy Szabolcs-István egyetemi oktató, iskolai tanácsadó által moderált következő beszélgetés témája a mesterséges intelligencia vállalkozásokban megjelenő hatásai voltak. Tapasztalataikat dr. Csíki Ottó közgazdász, adat és pénzügyi elemző, Darmó Magdolna Senior vezetői tanácsadó, a CONSILIUM Humán Erőforrás Kft. szakmai igazgatója, Láng Máté szoftvermérnök, startup technológiai szakember és Sulok Gábor vállalati építész, a BDAT Solutions Kft. ügyvezetője osztották meg.

hirek/2024/10-oktober/5-2.jpg

A hatodik plenárison dr. Korencsi Attila jogász, egyetemi oktató, a Magyar Nemzeti Bank compliance főosztályvezetője, az OECD Corporate Governance Committee tagja az OECD szabályrendszerét tárgyalta, az alapelvek fő céljait sorolva, amelyek a társaságirányítás keretrendszerének értékeléséhez és fejlesztéséhez szükségesek. Őt követte Harkácsi Gábor József közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértőjének előadása, amelyben többek között a pénzügyi digitalizáció és fintech előnyeit vázolta. Dr. Szász Levente a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar egyetemi tanára, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese pedig előadásában a vállalati digitalizáció, az új technológia befogadási aspektusait vázolta.

Az előadók sorát gazdagította dr. Ürge-Vorsatz Diána a Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudományi és Politikai Tanszékének professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke. „A világ infrastruktúrája egy olyan klímára épült, ami már nem létezik. Lesz-e így a gazdaságnak jövője?” Az előadó hangsúlyozta, regeneratív gazdasági jövőre, tárgyi fogyasztás helyett jólétre, az éghajlatváltozás megállítására és a biodiverzitás mvisszaállítására kell egyre inkább fókuszálnunk.
A vándorgyűlés előadásainak sorát Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője zárta, aki elmondta, „a Földünk gazdaságát illetően a kérdés nem az, hogy tudatosan leállítjuk-e a gazdaság növekedését, hanem hogy összeomlik-e vagy sem.”

hirek/2024/10-oktober/rmktvgy2.jpg

A 33. vándorgyűlést a díjak átadása zárta. A szakmai kiválósági díjat Dombi Enikő szatmári RMKT alapító vehette át Simon Attilától, a Szatmárnémeti RMKT elnökétől. A Szécsi Kálmán-emlékdíjat dr. Benedek Botond kapta, a díjat a Szécsi család tagjai adták át. A Wesselényi-díjban pedig Nagy-Bege Zoltán közgazdász részesült, a díjat Nagy Károly, az RMKT országos elnöke adta át.