Harkácsi Péter agrármérnök, a Szatmár Megyei Talajtani és Agrárkémiai Intézet munkatársa az intézmény feladatköreiről, valamint az agrárkémiai és talajtani vizsgálatok fontosságáról beszélt.

— Az intézmény feladata az agrokémiai vizsgálatok elvégzése — tájékoztatott Harkácsi Péter. — Ez úgy történik, hogy az intézmény szakemberei a különböző helyszíneken talajmintákat vesznek és elvégzik a laboratóriumi analíziseket. Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését igényelni kell, ezt egyesek megteszik, másokat a környezetvédelmi ügynökség kötelez. Minden embernek, aki gazdálkodik, tudnia kell, hogy milyen minőségű a földje — hangsúlyozta Harkácsi. — Így tudja meg, hogy abban a földben mit érdemes termeszteni és mit nem. Ha ezt a földtulajdonosok igénylik, mi készítünk egy tanulmányt, és javaslatokat teszünk, hogy mit termeszthet. A földművelést lehet hobbiszinten is végezni, de az, aki abból akar megélni, esetleg jövedelmet is akar termelni, annak szakszerűen kell azzal foglalkoznia. Mi tanácsadói szerepet is betöltünk, ajánlásokat teszünk, milyen szerves és műtrágyákat kell használni, hogy a föld jól teremjen. Én az agrokémiai résszel foglalkozom, a földtani résszel foglalkozó kollégák községi szinten mérik fel a talaj minőségét és az eredmények alapján pontozzák azt. Öt kategóriába sorolják a földeket, és ennek alapján határozzák meg annak az értékét.

Tanácsadás

— Nagyon sok fiatal gazda jelentkezik tanácsadásra — szögezte le a szakember. — Ezek többnyire a szüleiktől öröklik a földet, megvan a gépparkjuk is, de hiányzik a szakértelem. Ezek a fiatalok tanulni akarnak — az idősebbek makacsabbak —, ugyanis egyre többen felismerik, hogy ma már nem úgy kell gazdálkodni, mint a kollektív gazdaságok idején. A mi tanácsaink azonban nem elegendőek — azok, akik hosszú távon akarnak mezőgazdasággal foglalkozni, el kell végezzenek egy szakiskolát. De vannak nagyon jó szakkönyvek is, amelyekből lehet tanulni. Egy másik lényeges dolog az, hogy lejárt az ideje a kis parcellákon történő gazdálkodásnak. Nem lehet az, hogy tíz–húsz négyzetméteres parcellákon gazdálkodjanak emberek, egyik használ vegyszert, a másik nem. Hosszú távon megéri biogazdálkodással foglalkozni. Minden talaj alkalmas biogazdálkodásra, csak el kell kezdeni úgy, hogy nem szabad használni semmilyen vegyi anyagot.

Telepítések

Harkácsi Péter arra is kitért, hogy milyen fontos szerepet játszott az intézmény a nemes szőlők telepítésekor. Ezeknek a területeknek több mint nyolcvan százalékán ő vett talajmintát és végezte el az analíziseket. Szőlőtelepítéskor nagyon fontos a talaj előkészítése, majd a folyamatos talajmunkálat. Elődeink tapasztalat alapján jártak el, ma már tudományos módszereket kell alkalmazni. Rövid időn belül elkezdődik a gyümölcsösök telepítése, itt is el kell végezni a szükséges talajvizsgálatokat, de itt már fel lehet használni a szőlőtelepítéskor szerzett tapasztalatokat. Itt is lényeges, hogy olyan fákat kell telepíteni, amelyek számára kedvező az illető talaj.

Elhanyagolt legelők

— Az új rendelkezés alapján, aki nem végezteti el a talajvizsgálatokat április végéig, az nem kap területalapú támogatást az APIA-tól. A probléma az, hogy a törvény olyan dolgokat kér, amelyek közül Szatmár megyében csak egyet-kettőt tudnak elvégezni. Amit itt elvégezhetnek megyei szinten, az évekig tartana, mert nincs meg rá a kapacitás. A legelők nagyon el vannak hanyagolva. Azok a legelők, amelyek az állattartó egyesületek használatában vannak, gondozottabbak, mert az egyesület tagjai a saját állataikat engedik rájuk, ezért érdekük, hogy a legelő jó állapotban legyen.

Elek György