Romániában a megsokasodó, önmagukat úgymond jobboldalinak nevező pártok olyannyira gyengék, hogy semmiféle szerepük nincs a hazai politikai életben. Ugyanakkor a kormányzó USL háza táján sincs minden rendben, és a szövetség széteséséről beszélnek.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányának megbuktatását követően a jobboldal többé nem tudott talpra állni. A jobboldali erők egységesülése helyett újabb alakulatok jelentek meg, amelyeknek valójában nincs szavazótáboruk. A jobboldal mást sem tesz, mint — egyre erőtlenebbül — bírálja a hatalmat átvevő baloldalt, pontosabban a Szociálliberális Szövetséget (USL). A demokrata liberálisoknak a kormány és a szociálliberálisok tevékenységéről összeállított „jelentése” maga is visszhangtalan maradt. A jobboldal térvesztésének első jele már a tavalyi helyhatósági választások alkalmával megmutatkozott, amikor is a legfontosabb helyeket a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjei nyerték meg. A jobboldal arra kényszerült, hogy beérje néhány fontosabb város — így például Kolozsvár, Arad, Brassó, Gyulafehérvár — polgármesteri tisztségével. Ugyanakkor elveszítette Bukarest valamennyi kerületi polgármesteri címét, és mindössze három megyei tanácselnöki posztot mondhatott magáénak. A jobboldali erők vezető pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) volt vezetője, Emil Boc leváltása és Vasile Blagával történő felcserélése sem segített az alakulat népszerűség-csökkenésén. A demokrata liberálisok nem tudták kihasználni a Traian Băsescu államfő második, sikertelen leváltásának számukra biztosított előnyeit sem. A párt kétfelé oszlott: egyrészt a pártelnöki választásokat — majd pedig a pártbeli vezető posztokat — megnyerő elnök, Vasile Blaga táborára, illetve a pártelnöki tisztségre törő, Traian Băsescu államfő által masszívan támogatott Elena Udrea híveire. Jóllehet utóbbiak egyelőre nem váltak ki a pártból és látszólag alávetették magukat Vasile Blagának, voltaképpen nem is palástolt aknamunkával igyekeznek gyengíteni a jelenlegi pártvezetést. Elena Udrea vereségét követően Traian Băsescu szakított a párttal (egyben nyíltan beismerve pártszimpátiáját is, amivel az ország elnökének pártsemlegességét megkövetelő alkotmányos kitétel ellen vétett), ezzel az alakulat elveszítette tulajdonképpen a Traian Băsescu körül csoportosuló hívek tábort is.
A párton belül létezik egy harmadik csoport is, a Monica Macovei körül felzárkózó értelmiségiek köre is, amely még inkább megosztja a PDL-tagokat. A Demokrata Liberális Párton belül egyelőre folyik a hidegháború a három csoport között, aminek következtében (is) a PDL egyre inkább veszít népszerűségéből, az egymás ellen harcoló, önmagukat lejárató politikusokkal — bármelyik is nyeri majd meg végül a csatát —, a demokrata liberálisoknak nincs esélyük a választóik visszaszerzésére. Az új jobboldali pártok, a Mihai Răzvan Ungureanu által létrehozott Polgári Erőt, valamint a felélesztett Új Köztársaságot senki sem tekinti önálló, a maga lábán megállni képest tömörülésnek. A parlamenti választások előtt megalakított, a Demokrata Liberális Pártból, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból és a Polgári Erőből megalakult Igaz Romániáért Szövetség jelöltjei mindössze két kivétellel, csakis a parlamenti helyek újraelosztása során kerültek be a törvényhozásba. A „hárompárti” tömörülés csupán 80 helyet szerzett meg az 588 mandátumból. Vasile Blaga és a PDL az utóbbi időben nem hallatta hangját egyetlen fontos kérdésben sem — így például az alkotmány módosításának problémájában, nem hozott létre úgymond ellenkormányt, amely kielemezhetné a jelenlegi kabinet tevékenységét, jóllehet alapszabályzatuk értelmében ezt kötelezően meg kellett volna tennie.
Szétesik az USL?
Nem sikerült az USL két nagy pártja közt az utóbbi napokban kialakult feszült viszonyt feloldania Victor Ponta és Crin Antonescu pártelnököknek. A PSD és a PNL vezetői pénteken délután a kormány épületében tárgyaltak a Sorin Roşca Stănescu kijelentései által okozott feszültségekről. A PNL szenátora múlt kedden lemondott a Corneliu Bârsan bíró lehallgatási ügyét kivizsgáló parlamenti bizottságból, döntését azzal indokolva, hogy a testület PSD-s tagjai megtagadták az Európai Emberjogi Bíróság tagjának meghallgatását. A korábban újságíróként ismert PNL-s politikus élesen bírálta a szociáldemokratákat az ügy kapcsán, és ezzel — a PSD szerint — megszegte az USL belső meg nem támadásról szóló paktumát. Az ügy kapcsán az elmúlt héten több alkalommal is egyeztettek a két kormánypárt vezetői. Crin Antonescu felhívta a párttagság figyelmét, hogy ne kritizálják nyilvánosan partnerpártjukat, és Sorin Roşca Stănescu is elnézést kért kijelentéseiért, de úgy tűnik, Victor Ponta nem elégedett meg ezzel a megoldással, és kérte a politikus kizárását pártjából. Múlt csütörtökön már mindkét pártelnök reális lehetőségként beszélt az USL felbomlásáról. Szintén az ügy előzményének tekinthető, hogy Sorin Roşca Stănescu korábban benyújtott egy törvénytervezetet, amelyet a PSD nem szavazott meg, viszont a PNL, a PP-DD és a PDL honatyáinak szavazataival megszerezte az elfogadásához szükséges többséget. A pénteki találkozó után a felek azt nyilatkozták, nem született semmilyen döntés, és folytatják az egyeztetéseket a feszültségek feloldása érdekében.