Egyelőre nem nőtt kirívóan a kánikula okozta rosszullétek miatti riasztások száma a Szatmár Megyei Mentőszolgálatnál, viszont nem árt óvatosnak lenni, hiszen ez a nagy meleg még az egészséges felnőttek szervezete számára is megterhelő — nyilatkozta lapunknak dr. Nótárius Gabriella, az intézmény igazgatója. A szakember szerint minden ilyen hőhullám idején, mint amilyen a mostani is, megemelkedik a riasztások száma, ám a koronavírus-járvány kirobbanása óta egyébként is túlterheltek a mentőszolgálat munkatársai, mondhatni megszokták a tempót. Egyelőre többnyire olyan szatmáriakhoz riasztották őket, akik a kánikulai melegre „rátettek még egy lapáttal”, és víz helyett bőségesen fogyasztottak alkoholt. Márpedig az alkohol — csakúgy, mint például a kávé is — kiszárít, kitágítja az ereket, emeli a vérnyomást, így ha lehet, ebben a hőségben kerülni kell, ellenkező esetben könnyen rosszullétet okoz.
„Kánikulában azt tanácsolnám mindenkinek, aki teheti, hogy ne menjen az utcára a legforróbb órákban. Lehetőség szerint az intézni valókat kora reggelre vagy estére időzítsük! Ha útnak indulunk, mindig legyen nálunk víz, amelyből akkor is fogyasszunk, ha nem érezzük szomjasnak magunkat! Ha szárad a szánk, az már a kiszáradás jele” — magyarázta a mentőszolgálat vezetője.
Dr. Nótárius Gabriella arra kér minden szatmárit, hogy ha lehetséges, kerülje az erős napsugárzást 10 és 19 óra között. Igyanak naponta legalább 1,5–2 liter vizet — szabad levegőn akár 4 liter is kellhet —, anélkül, hogy megvárják a szomjúság érzetének kialakulását. Kánikulai időszakban pedig javasolt egy-egy pohár víz elfogyasztása 15–20 percenként. Nagy melegben ne fogyasszanak alkoholos italokat, még sört vagy bort sem, mert ezek fokozzák a kiszáradást, de a kávé és a cukros üdítők sincsenek jó hatással ilyenkor a szervezetre, mert vizelethajtók. Fogyasszanak lédús gyümölcsöket és zöldségeket: dinnyét, paradicsomot, uborkát.
Az ilyen hőhullámok során a fülledt meleget nehezen viselők lehetőleg töltsék az idejüket árnyékos, hűvös helyen, megfelelő folyadékbevitellel (ásványvíz vagy tea) és gyakori zuhanyzással előzzék meg az esetleges rosszullétet! „Ha mégis útnak kell indulni, és nem érezzük jól magunkat, akkor minél hamarabb keresni kell egy hűvös, árnyékos helyet, légkondicionált üzletet, ahol iktassunk be egy negyedórás szünetet, pótoljuk a folyadékveszteséget! A tűző napsütés ellen pedig védekezzünk kalappal vagy esernyővel!” — magyarázta a doktornő.
A krónikus betegek — szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, máj-, vese-, tüdő- vagy keringési problémákkal küszködők — a meleg, nyári időszakban keressék fel családorvosukat, és fokozottan tartsák be a szakember által előírt gyógyszeres kezelést és életmódbeli javaslatokat! „A gyógyszereket úgy szedjük, ahogy az orvos felírta, ne hagyjunk ki egy-egy szemet sem!” — tette hozzá. Szellőztetni késő este, éjszaka és kora reggel kell, napközben, amikor nagyon meleg van, ne csináljunk huzatot, mert túlmelegszik a lakás.
A túlmelegedés ugyanakkor a járművekre is érvényes. Fontos, hogy autóban még néhány percre, lehúzott ablak mellett se hagyjunk őrizetlenül kisgyermeket. A kicsik teste hidegben könnyen lehűl, de hőségben könnyen fel is melegszik, így gyorsan súlyos hőkimerülés, életveszély jelentkezhet. „Szerencsére ilyen esethez még nem riasztották egyszer sem a mentőszolgálatot, ám hasonlóra sajnos másutt gyakran volt példa” — magyarázta az igazgatónő. Azt is hozzátette, hogy a gyerekeket akkor is kínáljuk vízzel, ha nem szólnak, hogy szomjasak. A kicsik hajlamosak megfeledkezni magukról a játék hevében, ilyenkor nagy a kiszáradás veszélye. A gyerekekkel kánikulában lehetőleg 10 előtt és este 7 után menjünk levegőzni!
A háziállatokra is figyeljünk jobban oda, bevásárláskor a kisállatokat se hagyjuk az autóban! A nagy melegben az autóvezetők is nagyobb veszélynek vannak kitéve, romlik a koncentrációkészség, meghosszabbodik a reakcióidő, nagyobb a balesetveszély.
Vigyázzanak nagyon a családtagjaikra is: a gyerekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek rendszeresen kínáljanak vizet, még akkor is, ha ők nem kérik. Ha lehet, tartsák a kapcsolatot az idős, magányos szomszédaikkal, rokonaikkal, barátaikkal, érdeklődjenek az egészségi állapotukról! A fiatalok besegíthetnek a betegeknek, időseknek, hogy ne nekik kelljen esetleg egy-egy apróságért boltba menni — összegezte a mentőszolgálat vezetője.

Bumbuluţ Krisztina